Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: AZ ÁLLAMI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KEZDETEI KECSKEMÉTEN (1851-1861)

tés" tétele. (Időnként érdekes tartalmú főhatósági leiratok is érkeztek: pl. a pesti főállamügyész 1855. szeptember 13-án arról érdeklődött, hogy a kecskeméti államügyészségnek van-e órája. A válasz szerint nincs, de „annak megszerzése a hivatalbeli pontosságnak szoros megtarthatása tekintetéből kétségkívül szükséges volna.) A főállamügyész ugyanakkor megelégedettségét is kifejezte a „tárgyalások sikereiről". Ezekből az évekből a kecskeméti törvényszék polgári iratai adásvételi, hagyatéki ügyekről, végrendeletekről, osztályos egyezségekről, becsüslevelekről, csőd- és végrehajtási ügyről tanúskodnak. Bűnügyekből a bírói és államügyészi iratok szerint lopások, csalások, gyilkosság, erőszakosság, testi sértés, olykor pénzhamisítás, természet elleni fajtalanság, néha felségsértés fordult elő. Az államügyészség feladata volt a perrendtartás 30. §. h/pontja szerint az Igazságügyi Minisztériumot a büntető intézetek fölött a bíróságokkal együtt illető felügyelet gyakorlása. A Bp. 171. §. szerint a törvényszéki elnök köteles volt havonta legalább egyszer a fogházat meglátogatni, a foglyokat a felügyelők távollétében a bánásmód, élelmezés iránt megkérdezni, a tapasztalt hiányokat megszüntetni, a rend, fegyelem, tisztaság iránt intézkedni: „átalában arról gondoskodni, hogy a vizsgálati fogházak szerkezete és foglyokkali bánás tekintetében fönálló különös szabályok pontosan megtartassanak". Az államügyész ezeken a szemléken részt vett, megkapta a napi jelentéseket a foglyok létszámáról, elhelyezéséről. Szükség esetén gondoskodott az orvosi ellátásról, az élelmezésre vonatkozó szabályok betartatásáról. A fogvatartás tapasztalait és a vonatkozó statisztikai kimutatásokat rendszeresen felterjesztette a főállamügyészhez. Kivételes feladatként jelentkezett az olykor meghirdetett uralkodói kegyelem végrehajtása. Ennek során az államügyész indítványozta a vizsgálatok megszüntetését, a kegyelemre méltónak tartott jó magaviseletű elítéltek „kiszemelésében" közreműködött, a megkegyelmezett rabok névjegyzékét felterjesztette a rendőri felügyelet alá helyezés érdekében. A pesti országos főtörvényszék a Bp. hatálybalépése után kifejezetten elrendelte az egyéni kegyelemért folyamodók esetén az államügyészi nyilatkozat beszerzését. A magyar törvényhozás még 1848-ban intézkedett a földesúr-jobbágy közötti úrbéri viszony megszünetéséről. Ennek gyakorlati végrehajtása, a jogkövetkezmények elrendezése viszont az abszolutizmus alatt, az 1853. március 2-i úrbéri pátenssel történt meg. Ez az ilyen ügyek miatti jogviták rendezésére egy - a belügy- és az igazságügyi minisztériumok közös felügyelete alatt álló - külön bírósági szervezet létrehozását rendelte el. A két miniszter által kiadott rendelet 1855. december 25-én jelent meg, és egy háromszintű szervezetet hozott létre: Bécsben székelt a Legfőbb Úrbéri Törvényszék (Oberstes Urbarial Gericht), másodfokon a főtörvényszéki kerületekben szervezett úrbéri főtörvényszékek (Urbarial Obergericht), míg első fokon a megyénként felállított úrbéri törvényszékek (Urbarial Gericht) jártak el. Ennek megfelelően Kecskeméten is megalakult 1856-ban az úrbéri törvényszék. Ténylegesen a megyetörvényszék bíráiból került ki a személyzete, mint ahogy elnöke is azonos volt a törvényszékével. A véglegesség igényével kialakított igazságügyi szervezet működése csupán néhány évig tartott, mivel a birodalom katonai, diplomáciai kudarcai, és az ezek nyomán kibontakozott belpolitikai válság nyomán a Ferenc József által 1860. október 20-án kiadott uralkodói rendelkezés és az ahhoz kapcsolódó legfelsőbb kéziratok