Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA: BETYÁROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN AZ 1848/49. ÉVI SZABADSÁGHARC UTÁN

Dukai Ferenc 6 havi Tercsi Imre 3 havi fogságot kapott. (Tercsi kivételével a töb­biek belenyugodtak az ítéletbe.) 57 1869-ben a Fenyítő Törvényszék ügykimutatása szerint 852 ügyet tárgyaltak, ebből 766 elintézést nyert, 86 folyamatban volt. Ezek között emberölési ügy 2, sú­lyos testi sértés 23, tolvajlás 95, rablás 1, bűnelősegítés 19, veszélyes fenyegetés 4, a többi egyéb ügy. 58 A „betyárvilág" felszámolása A kiegyezés idején nemcsak zilált közjogi, de teljesen feldúlt közbiztonsági állapotok uralkodtak Magyarországon. A kiegyezésig nem sikerült felszámolni az idegen kormányzatnak, de a magyar vármegyéknek sem a „betyárvilágot". A legna­gyobb probléma az Alföldön volt. A magyar kormány, a Belügyminisztérium ­megelégelve az áldatlan állapotokat - 1869. január 4-én az ügy megoldására királyi biztost nevezett ki gr. Ráday Gedeon személyében. (Ráday a Belügyminisztérium rendőrségi osztályának volt a vezetője.) Feladata az Alföld több hatósága 59 , köztük Kecskemét területén is, a „megzavart közbiztonság" helyreállítása, megszilárdítása lett. 60 Ráday 1869. január 18-án tudatta megbízatását Kecskemét elöljáróságával és együttműködésre szólította fel a város vezetőit. Székhelye Szeged, a szegedi vár volt. Ide kérte Kecskemét tisztiügyészétől a következőket: „1. A város területén az utóbbi időben történt merényletek tényvázlatainak rö­vid kivonatát, a tett intézkedéseket. 2. A város területén lakó ismert gyanús egyének nevét, személyleírását, lakhelyét. 3. A közbiztonsági közegek számát, névjegyzékét, a rájuk bízott területek megnevezését." 61 A megoldatlan bűnügyek felderítése volt legfőbb gondja Rádaynak, ebben munkatársain kívül nagyrészt a katonaságra támaszkodott. Magához rendelte a bűn­ügyek résztvevőit: tanúkat, károsultakat és vádlottakat. Ráday kecskeméti lakosokat is kihallgatva vallomásukból tudott arról, hogy a város határában 10-12 év óta több rablóbanda létezett és itt, valamint a közel fekvő helységekben borzasztó rablásokat és rablógyilkosságokat vittek véghez. BKMÖL IV. 1621/b 426/1871. Uo., 514/1869. Kecskemét város közgyűlése 1869. január 18-án tárgyalta a belügyminiszter leiratát, melyben br. Wenckheinn Béla belügyminiszter tudatta, hogy az Alföldön annyira veszélyeztetett közbiztonság helyreállítására az intézkedések célszerűbb és gyorsabb kezelésére Pest, Csongrád, Csanád, Temes megyék, Jász-Kunság kerülete, Szeged és Kecskemét sz. kir. városok területére királyi biztost neve­zett ki ifj. gr. Ráday Gedeon személyében. BKMÖL IV. 1605/a Kecskemét Város Bizottmányi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőköny­vek. 1869. január 18. gr. Ráday Gedeon (Pest, 1829. júl. 16. - Budapest, 1901. nov. 29.) Ráday László földbirtokos és gr. Wartensleben Ida fia, református, jogot végzett. 1848 nyarától segédfogalmazó a magyar pénzügyminisztériumban. 1849. februártól parancsirtiszt Dembinski, majd Bem altábornagy mellett, főhadnagyi rangig vitte. 1867-től tanácsos a közös Külügyminisztériumban a honvédelmi, illetve a Belügyminisztériumban. Utóbbiban a rendőrségi osztály vezetője. Ráday munkatársnak magával vitte a Belügyminisztériumból Kormos Bélát, Pest vármegye korábbi tiszti alügyészét, akit megvesztegethetetlennek tartottak, és Laucsik Mátét, Fejér vármegye volt köz­ponti szolgabíróját, aki viszont fortélyos, ravasz ember hírében állott. Utóbbi fWizsgálóbíróként a nyomozó hatóság feje lett. NAGY CZIROK László, 1965. 24. BKMÖL IV. 1621/b 52/1871. sz. irat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom