Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA: BETYÁROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN AZ 1848/49. ÉVI SZABADSÁGHARC UTÁN

Az 50-es évek végére a gazdák egyre nagyobb számban igényeltek fegyvertartási engedélyt, amit általában meg is kaptak. 1860 tavaszán a kecskeméti megyei börtönből megszökött két betyár: Király Mihály és Bakai István. Üldözésükre városi lovasok mentek, de nem jártak sikerrel.

36 Nem csak Kecskemét nem tudott sikereket felmutatni a rablóbandák, útonállók elfogásában. Szinte az egész Alföldre kiterjedő rablóvilág ellen tehetetlen volt több megye, járás hatósága is. Az 1860-as évek 1860- ra a közbiztonság annyira leromlott, hogy szinte az ország összes megyéje kérte a rögtönbíráskodási jogot. (1862-63-ban Baranya, Bács-Bodrog, Arad, Fejér, Veszprém, Zala, Csongrád, Vas, Sopron, Csanád, Szepes, Tolna, Torna, Szabolcs, Közép-Szolnok, Temes, Torontál vármegyék, Lőcse, Székesfehérvár, Arad, Késmárk, Kecskemét, Zilah, Szabadka, Szeged városok és a Jászkun kerület kért és kapott rögtönbíráskodási jogot.)

37 1861- ben Tóbi János városi tisztiügyész a közbiztonságnak „felettébb veszélyes lábon állásáról" tett jelentést a megyei tisztiügyésznek és sürgette a megye intézkedését.

38 Kecskemét város törvényszéke 1862. december l-jétől lett fenyítő hatósági joggal felruházva, azelőtt Kecskemét területén fölmerült nagyobb bűnügyekben Pest megyének Kecskeméten székelő (Kerületi) Törvényszéke ítélkezett. (1862. dec. l-jétől 1863. február végéig 1 erőszakos rablási eset fordult elő, 1 gyilkossági ügyet áttettek a megyei törvényszékről, de ítélet még nem született.)

39 1862. december 19-étől számított 1 évre kapta meg a kecskeméti törvényszék a rögtönbíráskodási jog gyakorlására a felhatalmazást. Ezt 1 év letelte után sem vonták vissza, sőt 1863. november 13-án (a 15.293. sz. rendelettel) a bűntársakra, bűnrészesekre és orgazdákra nézve is kiterjesztették.

40 Ekkor már egy új rögtönbírósági szabályzat alapján kellett eljárni. A városi tiszti ügyészt kötelezték, hogy negyedévenként tegyen jelentést a közbiztonsági állapotokról és az előfordult bűnesetekről. (Jelentése szerint 1863. július-augusztus-szeptemberben 4 emberölés, 1 rablógyilkosság történt.)

41 Tolvajlások, házásások továbbra is szép számmal fordultak elő. Sokat közülük a helyi pandúroknak sikerült megfogni, mint Német Andrást és társait, akik 1863 januárjában Kovács Sándor kecskeméti lakos köncsögi tanyájáról, falkiásással disznóhúst, zsírt, szalonnát vittek el. (Német 1 és l

Á évet, társai 5 havi börtönbüntetést BKMÖL IV. 1609/a 1860. máj. 2. - 493/1860. jkv. sz. HÉJJAS Pál, 1992. 6. BKMÖL IV. 1621/b Kecskemét Város Közbátorsági Osztályának iratai. Tisztiügyészi iratok 1861. sz. n. irat. BKMÖL IV. 1627/b 561/1863. ikt. irat. 1862. december l-jétől bűnügyben Pest megye területén a következő törvényszékek ítélkeztek: - Pest Megyei Központi Törvényszék - Pest Megyei Kecskeméti Kerületi Törvényszék - Pest Megyei Kalocsai Kerületi Törvényszék - Kecskemét Sz. Kir. Város Törvényszéke (Jogilag Kecskemét nem volt szabad királyi város, ennek indoklása nem tartozik e dolgozat tárgyához.) BKMÖL IV. 1627/b 297/1868. sz. irat. Uo., 621/1863. ikt. irat.