Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGÉNEK VÁZLATOS TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1953-IG

egészen 1950-ig, a népbíráskodás megszüntetéséig. A még a háború előtt szolgálatba állt igazságügyi alkalmazottak az igazolási eljárások után általában átvételre kerültek. A korszak jellemzője, hogy az állami erőszakapparátusok vezetése túlnyomórészt a Magyar Kommunista Párt, majd 1948-tól a kizárólagos hatalmat gyakorló MDP kezére került, így kezdetben a személyeken, majd a szervezetek átalakításán keresztül megtörtént az államszervezet szovjetizálása, a jogrendszernek a szovjet minta alapján való újraalkotása. A hatalom kisajátítása keretében lépések történtek az igazságügyi apparátus tagjainak kicserélésére is, melyet az ítélőbírák és államügyészségi tagok végelbánás alá vonásáról szóló 1948: XXII. tc. tett meg. Ezt a törvényt akként méltatta később a büntetőbírói és államügyészi akadémia létesítéséről szóló 4181/1949 (VIII. 6) Korm. rendelet indokolása, hogy a „végrehajtása nyomán kiváltak az ítélőbírói és államügyészi karból a fasiszta reakciós és népellenes elemek, valamint azok, akiknek működése nem szolgálta tevőlegesen az ország népi demokratikus szellemű átalakítását". (Az említett intézmény volt hivatva az új szellemű igazságszolgáltatási dolgozók kinevelésére). A fordulat évének tekintett 1948 után a szovjet mintára megalkotott, 1949. évi XX. törvénnyel kihirdetett alkotmánnyal történt meg formálisan az új államszervezet létrehozása. Ez az ügyészséget illetően gyökeres változást írt elő azzal, hogy kimondta, miszerint a törvényesség megtartása felett az Országgyűlés által választott és annak felelős legfőbb ügyész őrködik, aki vezeti és irányítja az ügyészség szervezetét. Ez azonban csak deklaratív jellegű szabály maradt néhány évig. Több rendelkezés azonban gyökeresen átalakította az addigi igazságügyi apparátust. A 72000/1949 (IX. 24) IM. számú rendelettel megtörtént az államügyészségek elnökeinek alárendelt járásbírósági közvádlók rendszeresítése az addigi ügyészségi megbízottak helyett. 1950-ben sor került az új - jelenleg is érvényes - megyebeosztás létrehozására, melynek következtében több korábbi törvényszéket és államügyészséget megszüntettek. Az 1950. évi IV. tv. felszámolta az ítélőtáblákat nem sokkal korábban felváltó felsőbíróságokat, és a mellettük működő főállamügyészségeket. E szabály gyakorlatilag kiépítette az új ügyészségi hierarchiát, amikor a járásbírósági közvádló intézkedései ellen az államügyészséghez, míg annak döntései ellen a legfőbb államügyészséghez utalta a panaszok elbírálását, illetve meghatározott ügyeknél a megyei bíróság előtti vádemelésre kimondta a legfőbb államügyész utasítási jogát. Módosultak a büntetőeljárási szabályok is, amelyek kihatottak az államügyészség hatáskörére: így az 1950. évi 12. sz. tvr. megszüntette a vizsgálóbíró intézményét, és feladatait az államügyészre ruházta. A számtalanszor módosított régi Bp-t pedig felváltotta az 1951. évi III. tv., amely azonban sok megoldásával hasonlított a korábbi kódexhez. Az Igazságügyi Minisztérium Büntetőjogi és Államügyészségi Főosztálya ezekben az években sorozatban bocsátotta ki az utasításokat, iránymutatásokat, tájékoztatásokat az aktuális jogpolitikai feladatokról, a kívánatos eljárásokról, büntetésekről pl. a disszidálási, feketevágásos, magzatelhajtásos ügyekben, az államvédelmi szervek pedig gyakran előre meghatározták az ügyészek, bírák feladatait az egyes perekben.