Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

Művészek (költők, írók, festők, zenészek), irodalmi hősök: Arany János, Csokonai, Jókai, Kazinczy, Kisfaludy, Kölcsey, Mikes, Tompa Mihály; Munkácsy; Dankó, Egressy, Erkel; Toldi, Bánk bán. Tudós, törvényhozó: Irinyi, Werbőczy. Helyiek vagy helyi kötődésűek: Egykori földesúri családok: Balay, Bánffy, Csáky, Csáktornyái, Fráter, Kalocsa, Károlyi, Kenderessy, Platthy, Pászthóy, Vizkelethy, Wesselényi. A közélet kiemelkedő szereplői (tisztségviselők, papok, tanárok, katonák): Csányi, Hoffmann János, Beniczky Ferenc, Böszörményi, Búzás Mihály, Erdősi Imre, Hajagos, Hornyik János, Horváth Cyrill, Horváth Döme, Ladányi, Lechner Ödön, Lestár, Ferenczy, Gáspár András. Mérnökök, nyomdász: Gyenes, László Károly, Szilády Károly (Kecskemét első nyomdásza) Zenészek: Zimay László (a zeneiskola igazgatója), Mihó (Mihó László karnagy). Bár a közterületi neveknek csaknem felét kitevő személynévi eredetű névállomány nagy része még motivált (jelentős számú jeles kecskeméti, vagy a várossal valamilyen kapcsolatban lévő országos híresség szerepel közöttük), mégis jól érzékelhető, hogy Kecskeméten is megindult az a tendencia, amely országszerte jellemezte az utcanévadást, és amely lassan-lassan a legtöbb várost „névuniformisba" öltöztette. Az emlékállítás a régmúlt irányából egyre inkább a közelmúlt, majd a jelen felé tolódik el, szaporodik a politikusok előtti tisztelgésnek az a módja, hogy még életükben utcát, teret nevezzenek el róluk (1. Beniczky Ferenc, Apponyi Albert, Horthy Miklós, Mussolini). 2.2.2. Trianon hatása az utcanévadásra. A névadás alapja: elcsatolt városok (1925), folyóvizek (1928), vármegyék (1932) A XX. század nagy társadalmi és történelmi fordulatairól is sokat elárulnak az utcanevek. Trianon traumája és az elszakított részek utáni sóvárgás országszerte arra késztette a közterületek elnevezöit, hogy ne hagyják a tudatból kiveszni Nagymagyarország eszméjét, és ha már a településeket nem is lehet, legalább a nevüket megtarthassa a nemzet és átörökítse az utókorra. 1925-ben egy új városrészen - a későbbi Rendőrfaluban - a Halasi és Matkói urak között új háztelkeket osztottak. Néhány párhuzamos utca az augusztus 31-i közgyűlés alkalmával az alábbi nevet kapta: Kolozsvári u., Pozsonyi u., Kassai «., Szabadkai u., Brassói u., Lőcsei u.

34 Ezzel mintegy elébe ment a város annak a két évvel későbbi (34 993/1927. szám alatt érkezett) átiratnak, amely az „Utcáknak és tereknek a megszállott területek városairól stb. elnevezése" tárgyában íródott. A válasz tehát nem meglepő: „Pest vármegye közönségének ezen átiratát a th. Bizottság - miután a város közönsége az átiratban foglalt javaslatot a gyakorlatban már régebEzekröl és a személynevek felhasználásának formai kérdéseitől bővebben: ERDÉLYI Erzsébet, 2004. BKMÖL IV. 1903/a 1925. aug. 31. 245. hat. 229-230.