Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

»budai« lévén, pl. jelző, hanem »nagy« vagy a »kis«: Budai-utca az mind a kettő, csakhogy az egyik: Nagy-Budai-utca, a másik pedig Kis-Budai-utca. Most pedig ezen a régi bajon úgy lehetne nézetem szerint segíteni, hogy a »nagy« utcák »út« nevet kapnának, a »kis« utcák pedig megmaradnának utcának. Pl. lenne: Nagy-Bu­dai-út, és lenne Budai utca. És így tovább. Szépen és helyesen meg lennének külön­böztetve s vége lenne az ezen elnevezések felett még mindig kísértő polémiának is. Ezeket a dolgokat s neveket én csak tájékozásul s futólagosan jegyeztem fel. Majd egy erre a célra kiküldött »utcaelnevezö bizottsagnak« lenne feladata a meg­felelő helyes neveket összegyűjteni, a régiekből is a jókat meghagyni, s az egészet végleg megállapítani. Erre még különben rá érünk, az egész nem nagy munka. Csak az az egy óhajtá­som, hogy ez az ügy is a milleniumra rendezve legyen. Mert az se fér a fejembe, hogy miért híják pl. a mi utcánkat »Fehernek«, holott az sokkal inkább sárga, vagy fekete. Semmi esetre sem fehérebb a többinél, noha elég tiszták a lakói." Ha az ezredéves múltunk megünneplésére nem is, de az új évszázad első nép­számlálására megtörtént az átalakítás. 1907-ben a kifogásolt állatnevek helyét az emlékállítás és tisztelet okán adott tulajdonnevek foglalták el. (Az már a sors fintora, hogy 1993-ban a „pórias"-nak titulált nevek közül ismét polgárjogot nyer néhány: Kacsa köz, Kakas köz, Liba köz - ez később Gyöngyös közre avanzsált -, a közeli Baromfi-feldolgozó Vállalat ihletésére.) A rendszerváltozás után vehemensen csapnak össze az indulatok az állatokról elnevezett utcanevek esetében is. A mi utcánk ne legyen Kígyó utca címmel közölt újságcikkből idézünk 3 : „Nagy felháborodással olvastuk a Kecskeméti Lapok 1991. augusztus 23-i számában az utcanév-változtatási javaslattal kapcsolatban az új utcanevek feltünteté­sét. A Bakonyi Antal utcában lakunk, ez a Rendőrfaluban van. Itt sok gerinces, be­csületes munkásember, nehéz fizikai munkában megöregedett nyugdíjas van. Ne­künk az utca neve nagyon megfelel, annál is inkább, mivel egy csúszó-mászó állat­ról akarják utcánkat elnevezni. Ha szükséges, aláírások gyűjtésével, táblaleszedés megakadályozásával is el fogjuk érni, hogy a mi utcánk ne legyen Kígyó utca. TILTAKOZUNK!!!" A lakosság részéről megnyilvánuló ellenállásnak ennél keményebb formáiról is tudunk. Kadafalvának a Kecskeméten épp akkor visszaállított, hagyományokkal rendelkező Fecske utca miatt kellett azonos utcanevét megváltoztatnia. A Beretvás Pál utcát javasolták helyette, de már akkor jelezte az egyik hozzászóló, hogy a szó­ban forgó utcától nem messze van a Beretvás köz, ezért nem szerencsés az új név. Helyette a Werbőczy utcát szavazta meg a közgyűlés. Az elnevezés hátterében egy másik döntés állt. A Reiszmann Sándor utca, amelynek nevében két utca - a Werbő­czy és a Fecske utca kapcsolódott egybe, most csak az egyik nevén - a Fecske ut­cáén - folytatta tovább pályafutását. Igaz, nem teljesen szabályosan, hiszen átlépte a kerülethatárt, és ez eddig nem volt szokás, de a lakosok kérésére a közgyűlés meg­KECSKEMÉTI LAPOK, 1991. szeptember 13. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom