Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

dokumentumot nem találtunk. Figyelmet érdemel az 5. tizedbeli javaslatsor zárása is: „Nagy László V. P. (vagyis választott polgár) azon megjegyzésével, hogy a törté­neti nevek használata iránti észrevételét annak helyén előadja." Sajnos nem tudjuk, hol volt „annak helye", de az biztos, hogy több évtizedet kellett a nagy törökverő hősnek várnia, amíg Kecskeméten is utca őrizhette az emlékét. (Igaz, városrészt ko­rábban elneveztek róla.) A város nevét viselő hetilap 1879. július 27-i számában olvasható szatirikus hangvételű cikk írója is tollhegyre tűzi a vidékies hangzású utcaneveket, s a buda­pesti példára hivatkozva sürgeti a változtatást 20 : „Ha valaki meglát a postán egy ilyen levelet: »N. N. úrnak, Kecskeméten, a 'Csirke utcában', a 'Tehén', 'Tyúk', 'Bika' utcaban«, kétségkívül Ázsiában keresné Kecskemétet, ha nem tudná, hogy a magyarok Európába költöztek, s valami kis köz­ségnek gondolná, ha olyan »hirös varos« nem volna. E nevek megjárták eddig, mert a nem igen válogatós népköltészet teremtette, avagy a régibb korból való maradványok, de hogy ezeket hatóság sanctionálja, s hogy erről még vörös alapon fekete betűkkel egy frt. 20 kros bizonyítványokat ön­tessen és függesztessen ki, a vaskalap kétségtelen bizonyítéka. Volt alkalmunk látni Budapest szabályozási tervének térképét s mondhatjuk: hogy bizonyosan nem lett volna nehéz munka 10-20 kiküszöbölendő utca névre nézve azon szellemes munkában példát keresni, ha már a magunk emberségéből ki nem tellett. Ugyanazon tervezetben láttuk, hogy a még nem létező városrészek utcáinak is van már neve, míg nálunk a nemsokára kinyitandó új utcáknak sem adatott név." A közelgő millennium jó alkalmat szolgáltat a változtatási igények felerősíté­séhez. A Katona József-kör is megszólalt ez ügyben: 1895. május 17-én megtartott választmányi ülésén hozott határozata erőteljesen sürgeti a változtatást: „A Katona József-kör f. é. február hó 24-én megtartott rendes közgyűlése Tormásy Sándor rendes tag indítványára elhatározta, hogy indítványozó azon javas­lata értelmében, mely szerint városunk egyes, épen semmi jelentőséggel nem bíró, sőt komikus hangzású nevekkel jelölt utcái, - pl., verébutcza vagy tyuklábutcza, tehénutcza stb., hazai történelmünk egyes nagy alakjai után pl. Hunyady-utczának, Rákóczy-utczának, Bocskay-utczának stb. neveztessenek el: megkeresést intéz a tek. törvényhatósági bizottsághoz a város utcái elnevezése revideálása és megfelelő in­tézkedés tétele tárgyában." 1 A fentebb említett javaslattevő, Tormássy Sándor a Pestmegyei Hírlap hasáb­jain 1893-ban vezércikkben fejti ki véleményét 22 . Már a cím - A milleniumra - is el­árulja, hogy ezeréves magyarságunk készteti írásra. KECSKEMÉT, 1879. július 27. (A teljes cikk a Sajtómellékletben található betűhív közlésben.) BKMÖL IV. 1908/b 3142/895., 9516. sz./1895. PESTMEGYEI HÍRLAP, 1893. november 9. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom