Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)
TANULMÁNYOK - V. SÁGI NORBERTA: A KECSKEMÉTI KISKERT SZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE (1917-1931)
1929-ben, amikor a Kiskert Egyesület összefoglaló története készült, s mely a következő, az 1930-as évre vonatkozó adatokat is tartalmaz, szintén szerepel kimutatás (igaz, nem ennyire részletes) a családok foglalkozás szerinti megoszlásáról. A családok számát mutató táblázatban láthatjuk, hogy 1929/30-as gazdasági évre kétszáznál is kevesebb család igényelt kiskertet. A két év foglalkozási megoszlást mutató adatait összehasonlítva, a következőképpen foglalható össze a változás: Az (állami és magán-) alkalmazott (családok) száma 244-ről 128-ra, a városi alkalmazottaké 111-ről 58-ra csökkent, kisebb arányú csökkenés mutatkozik az özvegyeknél és háztartásbelieknél, ahol 111-ről 101-re és a nyugdíjasok esetében, ahol 53-ról 37-re csökkent a családok száma. Az állami, városi és magánalkalmazottak száma csökkent a legszámottevőbben a két év alatt. Számukra az anyagi haszon, vagyis amit a saját munkának köszönhetően megspórolhattak, már kevésbé volt fontos, hiszen a piacon mindent megvehettek fülérekért. Éppen ezért az egyesület vezetősége a haszonbérletek újabb meghosszabbításának tárgyában a polgármesterhez írt kérelmében rájuk nézve a következőkkel indokolja a kiskertek hasznát: „...eltekintve az anyagi közvetlen haszontól, még az által is fel nem becsülhető haszon remélhető kora tavasztól késő őszig, hogy az illetők és családtagjaik tiszta jobb levegőn mozognak kiskertjük megművelése alkalmával, miáltal egészségüknek használnak főleg azok, akik foglalkozásuknál fogva zárt és így az egészségre káros hatású levegőjű helyen kénytelenek napi munkájukat végezni." 24 A földműves és napszámos családok számára fő vagy fontos megélhetési forrás volt a kedvező bérleti díjú kiskert, ahol megtermelhették az egész évi zöldségszükségletüket. Velük egy csoportba tartoznak az özvegyek és háztartásbeliek, illetve a nyugdíjasok, akik számára szintén a kiskert biztosította a megélhetési háttért. Gazdálkodás a kiskertekben A gazdasági év november l-jétől október 31-ig tartott. A bérlőknek még a fagyok beállta előtt kézi erővel meg kellett forgatniuk a földet, s évenként legalább egyharmad részben meg kellett trágyázniuk a parcellájukat. Az egyesület ügyelt arra, hogy a tagok a földterületet egész évben tisztán tartsák, különösen a mezsgyék, barázdák tisztán tartását tartották elsőrendű kötelességnek. Ha valaki nem foglalkozott megfelelően a kertjével, az természetesen okot adhatott a kizárására. A kiskertek művelését ellenőrizték. A kertek közé csak kiskertbérlő, illetve azon a részen kertrészlettel bíró mehetett be. A kertekben csak napfelkeltétől napnyugtáig lehetett tartózkodni. A csősz és a választmányi tagok igazoltathatták a kertekben tartózkodókat, akiknek tagsági igazolványukat vagy személyazonosságukat igazoló iratukat fel kellett mutatniuk. BKMÖL X. 113 Levelezés. 1930. október 10. A KKE levele a polgármesterhez.