Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

XVII. század derekáig nyúlnak vissza. Ezekben a város adózó és különféle szolgáltatásokat végző gazdáiról, ha szűk sávból is, de elég folyamatos adatsor gyűjthető össze. Ezekhez járulnak a végrendeletek, a különféle hivatalok számadáskönyvei stb. Ezekből lehetett összegyűjteni olyan adatokat, amelyek a család történetének kb. két évszázadát viszonylag jól áttekinthetővé teszik. A rendelkezésünkre álló források töredékessége, esetlegessége érthetően meghatározta a feldolgozás kereteit. Ebből adódik annak szerkezete, az elemzésekben olykor fellehető kisebb következetlenségek, az egyes személyek, gazdasági folyamatok bemutatásakor tapasztalható számottevő aránytalanság. Mivel azonban az igen sokirányú és hosszadalmas feltáró munkával össze lehetett gyűjteni olyan mennyiségű adatot, amely egy parasztcsalád kb. két évszázados gyarapodását, a városban betöltött szerepét, gazdálkodásának főbb sajátosságait képes érzékeltetni, feltétlenül indokoltnak látszott az elemzés és az összegzés formába öntése. II. A CSALÁD Kecskeméten írott emlékeink nem különböztetnek meg ősi, törzsökös vagy régi családokat, amelyek bármilyen tekintetben is valamiféle előjogokat, számukra előnyös megkülönböztetést kaptak vagy megőriztek volna. Tekintettel arra, hogy a helyi közigazgatás működése során keletkezett iratok, nyilvántartások csak a XVI. század legvégétől, nagyobb mennyiségben pedig csak a következő század derekától, második harmadától állnak rendelkezésünkre, nem tudjuk dokumentálni, milyen folytonosság lehet a több mint egy századdal korábban rögzített defterekben fellelhető családok és az 1660-as években itt élők, adózók között. Minden bizonnyal a legrégebben letelepedett famíliák nevét örökítették meg az 1677-ben a „kertes gazdák", illetve a „kertetlen gazdák" lajstromának összeállítása során.

12 Ezek a családnevek fellelhetők az 1662-től folyamatosan rendelkezésünkre álló adókönyvekben is, mivel közismerten már régóta a város határában mezei kerttel, azaz szántófölddel rendelkező családok, illetve ugyancsak régtől fogva itt élő, de önálló szántófölddel nem rendelkező adófizetők voltak. Az mindenképpen kétségtelennek mondható, hogy ők, illetve eleik már legalább a XVII. század elején is itt adóztak családjuk, szántóik vagy marháik után. A defterekben a XVI. század dereka táján rögzített személyek jelentős hányada a következő évtizedek pusztításai során részben kihalt, majd az 1600-as évek elejétől újabb és újabb menekültekkel bővült a város lakossága. A Ladányi család eredetére sajnos nincsen semmiféle adatunk. Valószínűleg sok más paraszti famíliával volt közös a sorsuk.

13 A török katonaság és hatóság részéről jelentkező kisebb-nagyobb atrocitások elől évtizedeken át több tucat környező faluból és távoli tájegységekről menekültek ide kétségbeesett és elnyomorított családok.

14 Miként Szentkirály, Izsák, Szentes, Szabadszállás és sok más település lakossága a török kiűzése érdekében folytatott harcok alkalmával kényszerült rövidebb-hosszabb időre elhagyni lakhelyét és keresni védelmet Kecskeméten, nem le12 BKMÖL IV. 1508/c Kecskemét Város Adópénztáráriak iratai. Adólajstromok. (A továbbiakban: IV. 1508/c.) 1677-78. évi adókönyv 222-228. Itt a Ladányi név nem lelhető fel. 13 Nincs a családra történő utalás sem az 1559. évi török defterek Kecskemétre vonatkozó anyagában (KÁLDY-NAGY Gyula, 1977. 173-178.), sem Kecskemét legkorábbi adó és számadáskönyveiben. 14 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1983.