Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - SZABÓ ATTILA: SOLT VIDÉKÉNEK ÚRBÉRI VISZONYAI A 18-19. SZÁZADBAN

legnagyobbnak. A Nagyér Dunavecse mellett jött ki a Dunából és végül „Akasztó közelében szintén az Őrjegben vész el". Jellemzőek voltak a mocsártavak, mint Kis­kőrös határában a Kis mocsár, Nagy mocsár, Kis Csukás tó, Nagy Csukás tó. 9 A lapályos, posványos, mocsaras, vizes helyek között kiemelkedő hátak, dom­bok, szigetek szolgálhattak csupán szántóként, esetleg kaszálóként. Az alacsonyabb részeket kaszálóként, legelőként hasznosították annak arányában, hogy a víz mennyit hagyott szárazon belőle. Szemléletesen fejezik ki a szántóföldek dombor­zati elhelyezkedését az akasztói határban az 1825. évi felméréskor felvett egyes szántók, kaszálók nevei. Szántók : András sziget, Csatái sziget, Daru sziget, Rózsa Pál szigete, Pölle szigete, Nádlás sziget, Körtvélyfa sziget, Hosszú hát, Kígyós hát, Meleg halom, Disznóállás hegy, Sáfrán hegy, Tatárhányás. Kaszálók : Pozsár sziget, Bugyi sziget. A vidék a török korban részben lakatlanná vált, de Apostag, Dunavecse, Ordas, Pataj, Solt, Szalkszentmárton, Tass átvészelte a zord időket. 10 A sok elpusztult falu helyén viszont csak Akasztó, Dunaegyháza, Harta, Kiskőrös, Vadkert éledt újjá az 1710-es évek végétől a 18. század derekáig húzódó telepítésekkel. A régi és az új települések lakossága az Urbáriumig rohamosan növekedett. Település 1715 család 1728 család 1760 család Akasztó ­56 181 Apostag 19 37 148 Dunavecse 260 131 431 Dunaegyháza ­26 1 18 Kisharta ­49 164 Kiskőrös ­52 273 Ordas 14 46 78 Pataj 79 197 486 Solt 69 173 400 Szalkszentmárton 41 82 178 Tass 35 66 158 Vadkert ­­106 A telepítésekkel alakultak ki a terület hosszú időre meghatározó vallási-etnikai viszonyai. 11 Református magyar lakossága lett Dunavecsének, Ordasnak, Patajnak, Soltnak, Szalkszentmártonnak és Tassnak. Katolikus magyarrá vált Akasztó. A négy evangélikus többségű település közül Dunaegyházán és Kiskőrösön szlovák, Kishartán és Vadkerten német szó volt a leggyakoribb. Apostag lakossága igazi ke­vert volt: evangélikus németek és szlovákok mellett református és katolikus magya­rok lakták. (Itt kezdődött leghamarabb, már a 18. század végén a sváb és a szlovák lakosság elmagyarosodása.) Mint már elöljáróban szó esett róla, a 18. században az újranépesedő régi és új falvak, mezővárosok a földesurakkal kötött szerződések ér­telmében teljesítették úrbéri szolgáltatásaikat. Némi robotra csupán Apostag, Harta PESTY Frigyes, 1984. 204-205. PETRÓCZI Sándor, 1965. 142-144. HORVÁTH M. Ferenc- SZABÓ Attila, 2000. 27-340.

Next

/
Oldalképek
Tartalom