Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

A török kori (1548-as és az azt követők) összeírások 3 amelyek még csak két utca nevét tartalmazták, Kalocsa lakosait városrészenként sorolták fel. Ezek egyben városrészt is jelentettek: Mahallei Nagy ucsa (Szent István király út és környéke, 84 összeírt személy) és Mahallei Kis ucsa (Hunyadi utca és környéke, 79 személy) (A Mahalle török szó, városnegyedet jelent). Az 1772-es összeírásban

96 már vegyesen található a városrész neve és utcanév, amely még mindig városrészt is jelentett: Nagy utca (59 összeírt személy), Csillás Palé mente (a Szent István király út és a Vajas közötti terület a Búzapiactérig, 41 személy), Burgundia (a Vajas-part a piactértől délre, 99 személy), Régi kis mészárszék utca (a Hunyadi utca második fele körüli városrész, 59 személy) Kukoricaváros (Hunyadi utca és a Petőfi Sándor utca közötti városnegyed, 133 személy), Kígyós (Petőfi Sándor utca környéke, 47 személy), Újváros (115 személy). Az összeírtakhoz természetesen hozzátartozott a családjuk is. A 19. század első felében az utcanevek továbbra egyúttal városrésznevek is voltak. Csupán a század közepétől kezdett egyértelműen szétválni a városrészek és az utcák elnevezése. Ez alól két kivétel volt: a Kígyós városrész elnevezése a mai Petőfi Sándor utca a Zápor utca és a Hősök útja közötti szakaszát jelölte és az Eperföld városrész elnevezése a mai Dózsa György utca második felét, az eperföldi templomtól a végéig terjedő részét jelentette. A 19. század második felében kialakult városrésznevek félhivatalosak voltak, de használatukat mindenki elfogadta. Hivatalos városrésznévadásokra csak a 20. század második felében került sor: 1968-ban, 1986-ban, 1993-ban, majd 1995-ben.

97 Közterületek (utcák, terek, parkok) és egyéb területek Az első kalocsai közterületi nevek (utcák, terek stb. nevei) feltehetően a középkorban alakultak ki, noha az első ismert írásos emlékek csak a 16. század közepéről származnak.

98 Az utcaneveket a 19. század első feléig nem a mai értelemben vett közterületi névként használták, hanem többnyire az utca közelében lévő városrész, városnegyed nevét is jelentette. A 19. század közepétől kezdett szétválni az utcák és a városrészek elnevezése. A korai utcanevek spontán módon alakultak ki. A névadás történhetett az utca valamilyen tulajdonságát jelentő fogalomról, az utcában lakó család nevéről, az ott élők tevékenységéről, az utcában lévő valamilyen objektumról, növényről, állatról, természeti jelenségről. A Kalocsáról kivezető utakat az irányt jelölő településekről, vagy határrészek, dűlők nevéről nevezték el. A 19. század második felében a kalocsai utcaneveknél érdekes rendszer figyelhető meg. A főszékesegyháztól sugarasan induló, vagy azok folytatásaként lévő általában hosszú utak nevének utótagja utca volt, a hosszú utcákat összekötő, lényegesen rövidebb utcák utótagja köz volt. A rendszer, feltehetően irányítottan alakult ki, habár erre írásos bizonyítékok nincseVASS Előd 1980.49., 85. CZAJTÁNYI István 197 l/a. 87. KVI Tanácsülési jegyzőkönyvek. 1968. április 16. 13/1968. T. sz. h. - VB ülési jegyzőkönyvek 1986. november 10. 106/1986. vb. számú határozata - 1988. október 26. Tanácsülési jegyzőkönyvek. 1988. október 26. 2/1988. tr. sz. rendelet. 1993. július 1. Kalocsa Város Önkormányzata 13/1993. (VII.l.) ör. sz. rendelet. 1995. június 22. Kalocsa Város Önkormányzata 24/1995. (VI.22.) ör. sz. rendelet. VASS Előd 1980. 49., 85.