Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

üzeme, a Vibrátorgyár; a Fémtömegcikkipari Vállalat és a Textilfeldolgozó Vállalat. A Vibrátorgyár az előző évben megszüntetett vágóhíd telepét kapta meg a Felszaba­dítók útján. Kezdetben a vágóhíd épületeit használták, de a megalakulás után hozzá­kezdtek a ma is meglévő, modern üzemépület építéséhez. A Fémtömegcikkipari Vállalat (később Fém- és Villamosipari Vállalat) a kecskeméti Finommechanikai Vállalat kalocsai telepéből alakult, majd hamarosan a Marx térre, az egykori Márer Paprikamalom épületébe költözött. Az 1961-ben elkészült üzemcsarnok kivételével jelentősebb építkezésük nem volt. A Textilfeldolgozó Vállalat két telephelyen mű­ködött: „A" üzem az I. István király út 19. sz. alatt, „B" üzem a Micsurin utca 8-10. sz. alatt, az egykori „parádésistálló helyén. 82 Jogutód vállalata, a FÉKON (ma RU­BIN) 1977-1980 között építette fel a Felszabadítók útján (ma Bátyai út) új üzemét. 83 Az 1962-ben alakult Vegyesipari Szolgáltató Vállalat rövid működés után, 1968-ban megszűnt. Először a Martinovics utcában volt a telepe, de hamarosan átvette az Iszkra TSz Bem apó utcai telepét, amit a jogutód vállalatok modern autójavító szer­vizzé fejlesztettek. A két 1964-ben alakult kalocsai vállalat, a Villamos Berendezé­sek és Készülékek Müvek (VBKM) 3. sz. Elektromos Készülékek és Alkatrészek (EKA) gyára és a Műanyag és Gumifeldolgozó V., megalakulásuk után hamarosan új üzemet építettek. Az EKA a Miskei úton, a Cementipari Vállalattól átvett telepen, a Műanyag és Gumifeldolgozó Vállalat pedig a Gombolyagi úton épített új üze­met. 84 A Margit Malom 1978-as bővítésével megszűnt a további terjeszkedési lehetőség a malom területén. Még abban az évben hozzákezdtek a Gombolyagi úton egy 3300 vagonos gabonasiló építéséhez, amely elkészülte után a megye legnagyobb ilyen jellegű építménye lett. 8 ' A jezsuita rendház egykori mosodáját, amely az Esze Tamás utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán volt, a honvédség kapta meg. A kor­szerűtlen létesítmény helyett 1978 tavaszán a Miskei úton egy új, korszerű mosoda épült, és az üresen maradt épületet lebontották. Helyén és a később szintén lebontott Tomori utcai óvoda helyén épült fel 1984-1987 között a már megszűnt Népművé­szeti és Háziipari Szövetkezet üzemháza. A honvédségi mosoda (ma Central Moso­dák kalocsai üzeme) mögött épült fel a Miskei úton a Kalocsai Agráripari Egyesülés (KAGE) tejüzeme 1981-1984 között. 86 A város a háború előtti időkből örökölt iskolarendszerének épületei kezdetben be tudták fogadni a megnövekedett létszámú diákságot, sőt az újvárosi iskolában és a polgári fiúiskolában az ötvenes évek folyamán meg is szűnt a tanítás. Azonban az újonnan épülő városnegyedekben nem voltak iskolaépületek és egyes iskolatípusok férőhelye is szűknek bizonyult, kapacitásnövelést igényelt. Elsőként az Ipari Szak­munkásképző Intézetet bővítették 1966-ban. A Tompa Mihály utcában új épület­szárny épült 5 tanteremmel és más kiszolgáló helyiségekkel. 87 A Vajason túli területekről az általános iskolai diákok a belvárosba jártak iskolába, ahol egymás mellett működött az 1. sz. (ma Belvárosi) Altalános Iskola és a 2. sz. (ma Kertvá­rosi) Altalános Iskola. A Középsökertek általános iskolai tanulói számára 1968-1970 között épült fel a Jókai utcában a 2. sz. (ma Kertvárosi) Általános Iskola 12 tantermes épülete, amelyet 1984-ben további 4 tanteremmel bővítettek. Az épület 82 BOZSÓ Ferenc 1971/b. 141-143. 83 ASBÓTH Miklós 1998. 185., 187. 8 " BOZSÓ Ferenc 1971/b. 143-158. 85 ASBÓTH Miklós 1998. 188. Sft Uo. 190. 87 Uo. 177.

Next

/
Oldalképek
Tartalom