Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

rén, Óbudán, Patajon az esküdtek jóváhagyásának jogát is fenntartotta a földesúr.

59 Vácon, Kalocsán, Óbudán a földesúri joghoz tartozott továbbá a választási időpont kitűzése. A „bírótétel" alkalmával a járási főszolgabíró, vagy más megyei táblabíró, esküdt is megjelent a választáson. A legtöbb önkormányzat ragaszkodott ahhoz a jogához, hogy az uraság csak a főbíró személyére tehet jelölést, egyébként nem lehet beleszólása a többi tisztségviselő választásába. Az önkormányzatok, kivált ha nagyobb öntudattal rendelkező mezővárosokról volt szó, érzékenyen reagáltak arra, ha az uraság a törvényben megszabottnál nagyobb jogokat vindikált volna magának. Cegléden 1838-ban kisebb botrányt kavart annak az esete, amikor a tisztújításkor az uradalom nem csak a jelöltek személyét nevezte meg, hanem bele kívánt folyni a választás menetébe is.

60 A törvénysértés végül nem következett be, mivel a megérkező Batta Sámuel főszolgabíró felfüggesztette a restaurációt. A nemesi vármegye a reformkorban kezdte befolyását növelni a restaurációkon, világosan leszögezve, hogy a földesurat csak a bíró kandidálási joga illeti. Kecskeméten 1837-ben a vármegye alispánjának jelenlétében történt a választás. Nagykőrösön 1844-től jelent meg a restauráción a járási főszolgabíró. Ráckevén 1847. október 31-én megjelent az összehívatott közgyűlésen egy nyolctagú megyei küldöttség (szolgabírák, esküdtek és jegyzők) Nyáry Pál másodalispán vezetésével, ahol újraválasztották a 12 tagú tanácsot, a hatvanosokat, a kapitányt és a két szószólót.

61 A bíró választás másnap, a szokásos november 1-jei időpontban történt, az uradalmi ügyvéd elnökletével. A megye mezővárosai közül egyedüliként, Nagykőrösön nem külső személy, vagy szerv, hanem maga a tanács jelölt „titkos voxolással", 1757-ig két, utána pedig négy személyt főbírónak.

62 (1841-től hasonló módon - a tanács által jelölt két nemes és két nem nemes közül - választották a rendőrkapitányt is.) A választás általában egy évre szólt, de szinte a legtöbb településen előfordult olyan eset, amikor több évre választották a bírót. Kalocsán a XVIII. század második felében minden második évben nem választották, hanem csupán megerősítették a bírót, „Méltóságos Uraság részéről dicséretes magaviseletére" nézve.

63 Ráckevén szintén szokás volt, hogy az uradalom képviselője egyes években - „candidatio nem is tétetvén" - az előző évi bírót megerősítette, és a lakosság is mindig ragaszkodott ahhoz, hogy az első évét kitöltő bíró szerepeljen a jelöltek között.

64 1840-ben és 1841ben is kisebbfajta zendülés tört ki a mezővárosban, mert a földcsuraság nem vette a jelöltek közé a korábbi bírót.

65 Az első alkalommal többheti huzavona után győzött az urasági akarat, de a következő évben a „nép" győzedelmeskedett. Cegléden 1816ban határozta el az uradalom, hogy az „illy népes Anya Város" - megkülönböztetve a kisebb falvaktól - ezentúl ne egy, hanem három évre válassza meg a főbíráját.

66 (Valójában már korábban is többször maradt hivatalában 3 évig a főbíró, mint például Fazekas János 1782-től, Szunyogh Pál 1791-től, Némedi János 1797-től, Orosz 59 DÓKA Klára 1981. 136., FORRÓ Katalin 1995. 77., BKMÖL, Kalocsa Város Tanácsának iratai (a továbbiakban: KA VT) Tan. ül. jkv., PML Dömsöd Mezőváros Tanácsának iratai (a továbbiakban: DMT) Tan. ül. jkv., NAGY Lajos 1975/1. 179. 60 PML NKO, CMT Tan. ül. jkv. 1838. november 4. 61 PML, RMT Tan. ül. jkv. 1847. október 31., november 1. 52 PML NKO, N VT Tan. ül. jkv. 1836. október 29., 1841. október 30. 63 BKMÖL, KA VT Tan. ül. jkv. 1755-1783. 64 PML NKO, Ráckeve Királyi Uradalom iratai (a továbbiakban: RKU) Ráckeve község iratai (a továbbiakban: RK) 1793. november 3. 65 PML, RMTTan. ül. jkv. 1840. november 1., november 23., 1841. november L, november 6. 66 PML NKO, CMT. Tan. ül. jkv. 1836. december 28.