Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

KNIPL ISTVÁN Volksbundtól a Waffen SS-ig

A Német Birodalom azonban nem elégedett meg ezekkel a kis léptékű változásokkal, s igyekezett a német kisebbséget kivételezett helyzetbe hozni. Ennek a szándéknak volt eszköze az 1940. augusztus 30-án Bécsben aláírt népcsoportegyezmény.

20 A népcsoportegyezmény különleges jogokat biztosított a Volksbundnak, gyakorlatilag megvalósította, a fentebb ismertetett követeléseket, s a hazai német kisebbség ügyét nemzetközi szintre emelte. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a magyar kormány mindent megtett a szervezés lassításáért, illetve igyekezett a népcsoportegyezményben biztosított előnyöket minél jobban szűkíteni. Ennek ellenére a megegyezés után új lendületet kapott a Volksbund helyi csoportjainak szervezése, s az 1939-ben alakult 17 helyi szervezettel szemben 1940-ben 294 alakult. A helyi szervezetek alapítása a következő években is tovább folytatódott, így 1941-ben 81, 1942-ben 29, 1943-ban 4 újabb helyi szervezet alakult, s végül a helyi szervezetek száma 1944-ben elérte a 425-öt.

21 A témánk szempontjából fontos területen, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében, 1944-ben 47 helyi szervezete volt a Volksbundnak. Ezek közül 1940-ben 27, 1941-ben 10, 1942-ben 7, 1943-ban pedig 3 helyi szervezet alakult.

22 A Volksbund helyi szervezeteinek megalakulása Császártöltés, Hajós és Nemesnádudvar községekben A három település adottságai, lakosainak száma, életvitelük nagymértékben hasonlít egymásra. Mindhárom településen a szőlőtermesztés a meghatározó gazdasági ág, s ebből kifolyólag a falvak lakosai is hasonló életmódot folytatnak. Ebben az időszakban is aktuálisnak érezhetjük Hölbling Miksa alábbi leírását: „A német nép életmódja majd kivétel nélkül a földművelés. A háztartásra szükséges élelmet, gabonát, burgonyát, mely főágát teszi a német taplójának, kukoricát, babot, lencsét, bort stb. mindegyik maga termeszt."

13 A főként a mezőgazdasághoz kötődő falusi életmód egyik következménye a települések lakosságának viszonylag alacsony iskolázottsága, melyet az 1941. évi népszámlálás adataiból állapíthatunk meg. Az adatokat megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a lakosság túlnyomó többsége, mindhárom faluban 4-7 általános iskolai osztályt végzett, s középiskolai, illetve felsőfokú végzettséggel alig rendelkezik valaki (a három településen összesen 72 fő). Ezek alapján elfogadhatónak kell tartanunk Kozma Ferenc megállapítását, mely szerint: „A magyarországi német falvak lakossága túlnyomó többségben alacsony műveltségű volt, szigorú, konzervatív - katolikus nevelésben részesült, tehát voltaképpen idegen volt számukra a nemzetiszocializmus eszmevilága. Az a tény, hogy viszonylag mégis sokan léptek be közülük a Volksbund soraiba, részint alacsony műveltségükkel és a kellő felvilágosítás hiányával magyarázható...

24 A Volksbundba történő belépés indokait keresve egyet kell értenünk Kozma Ferenccel, amit a szóbeli adatközlők és a népbírósági perek iratai is igazolnak. A belépés problematikájának részletes tárgyalására a későbbiekben, a helyi szervezetek működésének ismertetésekor fogunk sort keríteni. TILKOVSZKY Lóránt, 1978. 93-94. ZIELBAUER György, 1989. 16. Uo. MANHERCZ Károly, 1998. 23. KOZMA Ferenc, 1991. 57.