Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

álltak ki. A végszavazáson a kisgazdák és Selmeczi Károly javaslatát elfogadták, az egyház részéről jött javaslatok esetében ragaszkodtak az eredeti előterjesztéshez. A kalocsai egyházi személyről elnevezett utcák egy részének a nevét meghagyták (Haynald, Kunszt stb.), másokról elnevezetteket megváltoztatták (Kleiner, Kubinszky, Mayer stb.), de voltak olyan utcák, ahol az utcát két részre osztották, az egyik része megtartotta a régi nevét (Katona, Asztrik), a másik része pedig új nevet kapott (Petőfi, Mónus). 1948 után már viszonylag kevés átnevezés történt (ezek többsége az 50-es évek elején), inkább, a város beépített területének növekedése következtében, az új névadások domináltak. Az utolsó nagy átnevezés alkalmával, 1993. júl. l-jén túlnyomóan az 1948-ban és az ötvenes évek elején átnevezett utcák nevét adták vissza, törekedve az 1948 előtti utcanevek visszaállítására (ha nem is mindig ugyanaz az utca kapta vissza a régi nevét).

107 De megváltoztattak olyan utcaneveket is, amelyek később keletkeztek és nem fértek össze a rendszerváltozás szellemével (Úttörő, Ifjú Gárda), vagy a kalocsaiak kegyeleti érzését sértette. (Kun Béla, Szamuely Tibor. A Duna menti ellenforradalom leverése után, 1919. jún. 24-25-én Szamuely Tibor végeztetett ki 20 vagy 21 kalocsai polgárt). A 20. századi névadások során néhány jellegzetes, egyes városrészekre jellemző utcaelnevezési gyakorlat alakult ki. Szőlők városrészben jellegzetesek a virágokról, fákról elnevezett utcák. (Pl. orgona, hársfa, tulipán, viola, rózsa stb.) Ez a névadási gyakorlat csak a második, 1911-ben végrehajtott, több Szőlök-beli utcát érintő névadás idején alakult ki,

108 az első névadás (1900) még vegyes utcaneveket adott. Rokkanttelepen és környékén 1927-ben az utcák egy része a katonáskodással összefüggő nevet kapott (honvéd, huszár, vitéz). Rokkanttelepen az egyházi személyekről elnevezett utcák (kivéve a Várady érsek utcát) 1948-ban a magyar függetlenségért életüket adott katonák nevét kapták.

109 (Tartsay Vilmos, később Hosszú Antal és Kiss Ernő, de ebbe a névadási rendszerbe Táncsics Mihály neve nem illik bele.) A század elején kezdett kiépülni a Bürgerkert városrész, amelynek utcái először 1927-ben kaptak nevet.

110 Az új utcanevek a sporttal és a leventemozgalommal álltak kapcsolatban (bajnok, levente, lövölde stb.), hiszen akkor készült el Bürgerkertben a Kalocsai Levente Egyesület sportpályája, a mai városi sporttelep. A hetvenes évektől kiépülő nyugati, Középsőkertek városrész utcáit túlnyomóan a magyar szellemi és gazdasági élet kiemelkedő személyiségeiről nevezték el."

1 (Erdei Ferenc, Katona István, Menyhárt László, Mikszáth Kálmán, Ortutay Gyula, Tóth Mike, Veres Péter, Vidats István stb.) A Móra Ferenc utcától délre, az egykori hobbikertek helyén épült utcákat gyümölcsökről és zöldségféleségekről nevezték el. (Bab, borsó, káposzta, lencse, barack, cseresznye, mogyoró, szilva stb.) Kalocsán az idők folyamán több mint félezer (505) utcanév vagy névváltozat alakult ki. Az utcanevek eredete változatos, és egy-egy néveredet több változatban is előfordult. KVI 13/1993. ör. sz. r. KN 1911. dec. 20. BKMÖL XXII. 5. 1772. kig. 2. kgy. 1948. sz. h. KN 1928. jan. 4. KVI 39/1971. T. sz. stb. határozatok [az utcaelnevezésekből].