Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

felavatásakor az iskola felvette a Vén József Általános Iskola nevet.

88 Az épülő Széchenyi-lakótelep szomszédságában lévő 3. sz. (ma Eperfóldi) Általános Iskolában 1968 őszén beindult a felső tagozat.

89 Az iskola bővítésére 1971-1973 között és 1982-ben került sor. A szakközépiskolával kibővített Ipari Szakmunkásképző Intézet (ma Műszaki Szakközépiskola) kinőtte régi épületeit. Új egysége 1986-1988 között a Martinovics utcában épült fel.

90 A város legfiatalabb iskolája 1996-1998-ban épült az egykori Ének-zenei Általános Iskola épületében működő Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola számára. A sportcsarnok 1998 decemberében készült el.

91 Városi sportcsarnok két alkalommal épült, mindkét alkalommal az Ipari Szakmunkásképző Intézet udvarán. Az első városi sportcsarnok 1980-ban a Kossuth Lajos utcai épület, a második 1990-ben a Martinovics utcai épület udvarán.

92 Városrészek, városnegyedek és közterületek (utcák, terek, parkok stb.) nevei Városrészek, városnegyedek Az egyes korok nevet viselő városrészei általában nem fedték le a korabeli város egész területét, voltak olyan kisebb városnegyedek, amelyeknek nem volt önálló nevük. A névvel bíró városnegyedek határa sem volt állandó, gyakran egymásba mosódtak. A budapesti, számmal jelölt kerületekhez hasonló, közigazgatási és tájékozódási funkciót betöltő kerületek nem alakultak ki Kalocsán. (Paradox módon az 1927-ben létrehozott új kerületi beosztás elsődleges célja ez volt.) A város lakosai továbbra is szívesebben használták a városrészek nevét a kerületek sorszáma helyett. A számmal ellátott kalocsai kerületek a 19. század második felében alakultak ki, segítségükkel elsősorban a helyhatósági választásokhoz osztották be a város (1898-ig a szállásokkal együtt számlált) lakosságát.

93 Elsődleges cél volt, hogy az egyes választókerületekben nagyjából azonos legyen a lakosok száma. Az így létrehozott választókerületeknek pontosan megállapított határai voltak, amelyek, módosulásokkal, a mai napig fennmaradtak. Az egyes választókerületekhez tartozó portákat folyamatos számozással megjelölték és csak 1928-ban vezették be az utcák szerinti házszámozást. Ha egy utca több választókerülethez tartozott, akkor választókerületenként közölték az utcanév mellett a házszámokat is. A szállások 1898-as leválása miatt új kerületi beosztás készült. 1900-ban még csak négy kerület volt, a képviselőtestület 1927. dec. 30-án hozott határozatot az új kerületi beosztásról (6 kerülettel), az új (utcánkénti) házszámozásról és új utcanevekről. A kerületi beosztásnak bizonyos fokig igazgatási funkciókat is szántak Az utcanévtáblákon római számmal feltüntették a kerület sorszámát is.

94 A második világháború után megszűnt a város kerületi beosztása. ASBÓTH Miklós 1998. 180. Uo. 179. Uo. 194. Kalocsa történeti kronológiája. Uo. Térkép 1901. KN 1928.jan.4.