Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

üzemépületét. A Kalocsán 1916 óta működő gazdasági iskola új épületét a telepen akarták felépíteni. Az építkezést még 1917-ben elkezdték, de pénzhiány miatt hamarosan félbemaradt. Az épület 1926-ban készült el, és 1930 decemberében a Kleblsberg-féle iskolaépítési program keretében elkészült az elemi iskola is. A kultúrházat 1935 novemberében avatták fel. A tervezett templom nem épült meg. A hivatalos átadás után kisebb-nagyobb megszakításokkal épültek tovább a lakóházak. A lakótelep az első lakói után a Rokkanttelep nevet kapta. A lakótelep jogállása különleges volt. A kereseti telep és a lakóházak két alapítvány tulajdonában voltak. A lakóházak 1938 nyarán a bentlakók tulajdonába kerültek. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) lakásépítési akciója keretében 1941 júliusában megkezdték az Oncsa-házak építését. Kalocsán 32 házat építettek a Pataji út két oldalán, a mai Zrínyi utca és a 48-as utca között, továbbá a Pataji út és a mai Selyem utca közötti területen. A Pataji út két oldalán elsősorban iparosok és fuvarosok kaptak házat, a mellékutcákban épült házakat pedig földmunkások és napszámosok kapták meg. 28 ház 1942-ben, a további négy pedig a következő évben készült el. A Pataji úttól nyugatra lévő Oncsa-házak és a mellettük lévő terület mai hivatalos neve Oncsa-telep.

49 Kisebb jelentőségű volt a Zichy-telep építése. A Hősök útja elején 1935-36 folyamán 9 lakás épült. Nevét Zichy Gyula érsek 30 éves püspöki jubileuma alkalmából kapta. A lakásépítések mellett középületek és egyéb, a városképet meghatározó épületek sora épült, illetve néhány épület átépítése során nyerte el mai alakját. Városi építkezések: 1907-ben a lebontott régi törvényszéki épület helyén Petrovácz Gyula tervei alapján épült fel a városi bérház (Szent István király út 57.), amelyben elsősorban városi tisztviselők kaptak lakást. Mivel a régi városházát a törvényszék építése miatt lebontották, az elvesztett városi rangját visszanyerni akaró Kalocsa méltó városházat kívánt építeni. Az 1896-tól ideiglenesen városházának használt épület eredetileg városi vendéglőnek épült. Ezt lebontották, és a helyén 1911-1912 között, Petrovácz Gyula tervei alapján felépítették a mai városházát, ahol a városi hivatalokon és a Tomori utcai szárny emeleti részén lévő bérlakásokon kívül helyet kapott a járási főszolgabíró hivatala (1929-ig), a tűzoltóság (1950-ig), a Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomás (1917-1932 között), a rendőrség (1921-1945 között), a mentőállomás (1928-1983 között) és a Városi Múzeum (1932-1962 között). Az épület földszintjén üzleteket alakítottak ki.

50 Állami, megyei építkezések: Az 1916-ban alapított állami polgári fiúiskola épülete 1924-1925 között épült. Tervezője Czéh Kálmán, kivitelezője Greif Lajos kalocsai építész volt.

51 A vármegye 1929-ben megvásárolta a főkáptalantól a mai Kossuth Lajos utca 8. alatti telket a rajta lévő épülettel együtt. A régi épületet lebontották, és helyén emelték a járási főszolgabíró hivatalának és lakásának otthont adó épületet. Egészségügyi és sportépítkezések: Az 1868-ban alapított, de már elavult érseki kórház helyett Zichy Gyula érsek új, a kor követelményeinek megfelelő kórházat kívánt építeni. A régi kórház és a temetőbe áthelyezett kálvária helyén épült fel 1926-1927 között a kórház új pavilonja. 1930-ban újabb pavilon építésébe kezdtek. ASBÓTH Miklós 1998. 154-157. Uo. 117-120. Uo. 134-135.