Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai
A század első felében a spontán építkezések mellett három nagyobb és egy kisebb méretű szervezett telepszerű építkezés is folyt, amiből hármat az egyházi szervek (48-as házak, Rokkanttelep, Zichy-házak), egyet pedig közvetve az állam kezdeményezett (Oncsa-telep). A város is tervezett egy telepszerű építkezést az 1925ben felvett 52 ezer dollár külföldi kölcsön egy részéből, de ez csak terv maradt. A város vezetése 1929-ben elkészíttette Niessner Aladár szombathelyi városi mérnökkel Kalocsa első, mai szóhasználattal, általános rendezési tervét. 1908-ban az országos munkáslakás építési akció keretében Városy Gyula érsek az érsekuradalomban dolgozó cselédek számára 48 lakóházat építtetett az egykori káptalani tyúkmajor és az egykori uradalmi szénáskert helyén. (A terveket Székely Ödön kecskeméti építési vállalkozó készítette és az építési munkákat is ő végezte.) A felépült lakások eltértek az addig épített cselédlakásoktól, ahol egy-egy épületben közös és egyedi használatú helyiségek voltak és több család lakta. A 48 ház mindegyikében egy-egy család lakott, volt bennük szoba, konyha, kamra, istálló és ólak. Tíz épület nagycsaládosoknak, ugyanolyan beosztással, de nagyobb méretű helyiségekkel készült. Az uradalom államosítása után a lakók továbbra is lakhatták az épületeket, majd a házak 1953-ban, 10 éves részletfizetéssel, a bentlakók tulajdonába kerültek. A lakótelepet, amelyhez akkor még nem tartozott a később beépített Kőégető köz, a házak száma után, kezdetben 48 ház, később 48-as telep néven hívták. Jelenleg az egész városnegyed (Kőégető közzel együtt) hivatalos neve 48-as házak. 46 1915 novemberében Deák Imre tanító, méhészeti felügyelő javaslatára Várady L. Árpád 47 érsek kezdeményezte, hogy a háborúban megrokkant kalocsai illetőségű katonák részére építsenek lakásokat, és hozzanak létre egy olyan foglalkoztató telepet, ahol a csökkent munkaképességű hadirokkantak munkalehetőséghez jutnak. Az érsek javaslatát támogatta a Rokkantügyi Hivatal és a kalocsai képviselőtestület. Az érsek 1916-ban az uradalmi földekből mintegy 110 holdnyi területet engedett át az építkezés céljaira. A telep és az épületek terveit a kalocsai születésű Petrovácz Gyula építészmérnök készítette, akinek már több tervét valósították meg Kalocsán. A telep fö közlekedési vonala a mai Hosszú Antal utca lett. Töle északra, vele párhuzamosan fut a mai Tartsay Vilmos utca. Délre a Honvéd utca mint határutca nem párhuzamos az előzővel, hanem a keleti vége közelít a Hosszú Antal utcához. A hosszanti utcákat derékszögben keresztező keresztutcák, a mai Kiss Ernő utca, a Táncsics Mihály utca és a Huszár utca kötötték össze. 48 A mai Méhész utca nyomvonalán egy iparvágányt terveztek, amely a vasútállomás, a kereseti telep és a Csajdakert felőli oldalon lévő fatelep (ma az egykori Alta-Nova telep) között. Az iparvágány nem valósult meg, hanem helyén utcát nyitottak. (Az eredeti utcatervben nem szerepelt a mai Bolt utca és az Obsitos köz. Helyükre eredetileg középületeket terveztek, de ezek nem épültek meg. A két utcát a század közepén kezdték beépíteni.) A lakótelepet északon a Kossuth Lajos utca és a mai Vasút utca, nyugaton a mai Hősök útja, délen a mai Honvéd utca (ami még hozzátartozott a lakótelephez) és keleten a mai Negyveni út határolta. A Hosszú Antal utca végén, a Negyveni úton túl terült el a leendő gazdasági iskola gazdasága, amely majdnem akkora volt, mint a lakótelep. 1918. aug. 15-én adták át a telep elkészült 55 lakóházát és a kereseti telep RESLI Antónia 1973. 73-79. NLVK ASBÓTH Miklós 1998. 123-126.
