Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

vissza a Dunába.

5 A Kalocsai Sárközben, a középkortól egészen a 19. sz. második felében végrehajtott Duna-szabályozásig, a Duna és a nagyobb vízfolyások között (Vajas, Őrjeg) többé-kevésbé állandó összeköttetések voltak a fokok, palék, erek stb. révén. Csapadékosabb, árvizes esztendőkben ezek a mélyedések megteltek vízzel és csak a környező felszínből néhány méterre kiemelkedő területek, az ún. göröndök maradtak szárazon. A Kalocsai Sárköz állandó települései, köztük Kalocsa is ilyen göröndre települt.

6 A kalocsai görönd tulajdonképpen több göröndből áll, amelyek a mai Szentháromság tér központból sugár irányban dél-délnyugattól keletig helyezkednek el. A kisebb göröndöket eredetileg vagy vízfolyások, mocsaras területek (Árpás, Kígyós, Lepcsobora vagy Légcsobora stb.) vagy mélyebben fekvő szárazulatok választották el egymástól. A vízfolyások a múlt század második felében végrehajtott Duna-szabályozások következtében elveszítették utánpótlásukat és kiszáradtak, majd feltöltötték őket. A mélyebben fekvő területek az idők folyamán feltöltődtek, illetve mesterségesen feltöltötték őket. Maradványaik néhány helyen (Kossuth Lajos utcában a mentőállomás mögött és az utca déli oldalán a kertekben, a Zerge utcában stb.) még ma is láthatók. A kalocsai görönd részei: Belvárosi görönd a mai Belváros területén, a Petőfi Sándor utca (az egykori Kígyós) és a Csorna-foktői árapasztó csatorna (egykori Csilás Palé), valamint a Vajas között terül el. Az északi vége magasabb és keskenyebb, a déli vége alacsonyabb és szélesebb. Ez a jellegzetesség több göröndön is megfigyelhető: a görönd Szentháromság tér felőli része keskenyebb, a tértől távolabbi pedig szélesebb. Ebből adódik a legrégebbi, a főszékesegyháztól sugárirányban elhelyezkedő kalocsai utcák jellegzetessége, hogy a Szentháromság tértől távolabb lévő részük sokkal szélesebb, mint a Szentháromság térhez közelebb lévő részük. (Szent István király út, Hunyadi János utca, Dózsa György utca. Eltérő oka van a Petőfi Sándor utca hasonló jellegzetességének, noha rendelkezik a jellegzetes szétnyílással. Az utca egy, először természetes módon feltöltődött, majd a szilárd útburkolat készítése idején mesterségesen tovább töltött vízfolyás, a Kígyós helyén alakult ki.) Újvárosi-Szőlőhegyi görönd a belvárosi görönd folytatása a Petőfi Sándor utca és a Miskei út, valamint a Nagymező utca között. A belvárosi göröndtől a középkorban a Kígyóst a Vajassal összekötő mellékág, a 18. században, valószínűleg egy mesterségesen készített csatorna választotta el az Obermayer tér és a Malaiin tér találkozása tájékán. Cigányvárosi görönd nagyjából Petőfi Sándor utca és az Erkel Ferenc utca - Illyés Gyula utca között lévő terület. Eperföldi görönd a Dózsa György utca két oldalán fekvő terület, melynek nagysága vetekszik a belvárosi görönd területével, talán nagyobb is annál, de az átlagmagassága alacsonyabb. Délnyugaton a Kígyós, északon a Kígyós és az Árpás mellékágai határolták, amelyből a belváros felőli rész korábban feltöltődött (vagy feltöltötték), így egy lefolyástalan terület alakult ki a Dózsa György utca elején (a csapadékvíz végleges elvezetését csak az 1990-es évek elején oldották ROMSICS Imre 1987. 31-35. BÁRTH János 1975. 51.