Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Koháry István, Kecskemét potior földesura

Életemnek pedig el folyván Órája, Engemet emésztő testem Nyavalyája, Hogy meg szünnyön tovább fejem galibája, Irgalma Istennek lészen nyugtatoja." Koháry minden költői erényeinek felsorakoztatása mellett is visszatér az a vele kapcsolatos régi megállapítás, hogy szókincse viszonylag szegény, előadásmódja a legtöbb esetben terjengős leírás.

48 Kétségtelen viszont, hogy verseinek ritmusa többször figyelemre méltó, söt nem ritkán magával sodró. Nem az elmarasztalás, hanem a tények tiszteletben tartása végett kell mégis megállapítanunk, hogy verseiből éppen úgy miként egyéniségéből hiányzik a Zrínyiben feszülő erő és tennivágyás, mások megnyerésének és magával ragadásának képessége. És mégis: gróf Koháry István örökre beírta nevét a magyar irodalom történetébe. „Költészete korántsem csak többé-kevésbé sikerült bravúr, költői játék, ellenkezőleg: a magyar barokk líra utolsó fejezetének maradandó része."

49 6. A donátor Bár nem minden ajándék egyformán áldás, kétségtelen, hogy a bőkezű ajándékozás a legjobb eszköz ahhoz, hogy valaki az utókor tetszését meg tudja nyerni. Koháry Istvánt nyilvánvalóan tiszta és jó szándék vezérelte minden jótékonykodása során. A keménykezű, kortársai módszereit és eszközeit következetesen használó főúr hosszú életében hatalmas vagyont halmozott fel. Nőtlen lévén, leszármazottja nem volt, de fivérei számára is óriási értékeket hagyott. Adományaival már életében több alkalommal felhívta magára kortársai figyelmét. Ezek közül kétségtelenül a kecskeméti piarista gimnázium megalapítása, a templom és a rendház felépítése volt az egyik legjelentősebb, amelyre 30 ezer forintot biztosított. Ugyancsak Kecskeméten a katolikus ispotály számára több mint ezer forintot hagyott, amelynek kamatából évenként tudták segélyezni a leginkább elesetteket. Aligha kétséges, hogy ezek a döntései voltak hosszú életének minden kritikát kiálló tettei. Ezeket csak tetézte azzal, hogy Debrecenben, a „kálvinista Rómában" is 31 növendék tartására alkalmas konviktust hozott létre.

50 „Talán a conventional is eszmekör hozza magával, hogy kölőnk nyelve nem igen emelkedik felül a közönségesen, mindennapin, választékosságot nem igen találunk nála, s csak egy két sikerültebb hasonlattal vagy igaz érzelemmel válik lendületesebbé..." Már régi megfigyelés, hogy olykor még erényei is visszájukra fordulnak: „Nagyon szereti Koháry is, miként kortársai a közmondások beszövését, de itt is az a baj, hogy gyakran önkényesen és legtöbbször előnytelen változtatásokat tesz rajtuk..." ILLÉSY János, 1885. 71. LŐKÖS István, 1989. 288. Koháry végrendeletében néhány forint híján hatszázezer forintot hagyott jótékonysági és rrüvelődési célokra. Több szerzetesrendnek és templomnak is jutott ebből csaknem fejedelmi ajándék. Azt külön is érdemes kiemelni, hogy ebben a céljait és eszközeit tekintve kíméletlen időszakban, amikor a szertelen hatalomhoz jutott katonák nem kímélték sem az emberéletet, sem az anyagi értéket, a köztük étizedeket eltöltő Koháry mentalitása merőben más maradt. A kórházaknak és a szegényeknek 47 876 forintot hagyományozott. VÉKONY István, 1915. 28-29. Ezeknek az összegeknek vásárlóértékét akkor tudjuk igazán felmérni, ha figyelembe vészük, hogy 1685-ben egy jegyző egész évi fizetése 112 forint, egy lovászé, vagy béresé 49 forint és 60 dénár volt. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985. 377. A lovak átlagára Kecskeméten 1725-ben 33 forint, egy tehén ára 15 forint és 90 dénár volt. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985. 219-221. A korabeli pénzek