Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

mennyi az egykori városárkon kívüli területen halad az általa megnevezett település irányába. Az utcák gyarapodása a fejlődés természetes velejárója, ezt a számok is jól érzékeltetik: az 1850-es utcanevek jelentős része, eredeti vagy kissé módosult formában, megmaradt. Érezhető a ragaszkodás a régi elnevezésekhez, például a Vásári kis utcába, olvadt Bak utca nevét egy újonnan nyíló utcának szánják; a Tímár utcából Vadász utca lett, ugyanakkor az Aroksor utca Tímár sor nevet kapott. 10 utcát most kereszteltek át, néhányat pedig már előbb: Széchenyi u., Széchenyi tér, Mátyási u., Katona Józsefit, fa volt Bárány u. + Kaszárnya u.). Nyilvánvaló, hogy elindult az emlékállítás tendenciája. A reformkor és szabadságharc országosan ünnepelt nagyjai - Eötvös, Széchenyi, Kossuth, Klapka, Deák, Petőfi, Vörösmarty mellett a kecskemétiek által nagyra becsült helybeliek is utcát, teret kapnak: a város egykori földesura, Koháry (István), akit atyjaként tisztelt a nép, mert adót nem emelt, ellenben komoly alapítványaival segítette a város vallási, oktatási, művelődési ügyét. Az elsők között tisztelték meg ily módon a Bánk bán szerzőjét, Katona Józsefet. (Katona sétatér, Katona sor, Katona József u.), de Mátyási (József), Losonczi (ma: Losonczy, László), Tatai (Tatay formában is előfordul a neve, András, tér és köz), Czollner (Mihály), Dömötör (?Károly), Szlemenics (Pál), Ladányi (Gergely) neve is igen korán bekerül az utcanevek sorába. Sokoldalú, kitűnő, bátor és önfeláldozó férfiak voltak, akik szűkebb és tágabb hazájukat karddal és/vagy tollal egyaránt szolgálták, gyakran jelentős szellemi és anyagi hagyatékkal segítették a város polgárait, az oktatást, közművelődést. Azt utókor máig méltán őrzi a nevüket. (Róluk és a kecskeméti utcanevekben, városrésznevekben később előforduló helybeli kiemelkedő személyiségről a Kecskeméti életrajzi lexikon

72 szócikkei alapján tájékozódhatnak az érdeklődők.) Néhány esetben további kutatásokra van szükség az utca és névadója azonosításához. A keresztnevek ugyanis hiányoznak (Katona József kivételével, de a térképfcliraton ő is csak keresztneve kezdőbetűjét viseli). Az országos hírességeket (Eötvös, Petőfi, Kossuth stb.) így is lehet azonosítani, de a helyieket ma már nehezen, különösen akkor, ha több azonos nevű közül kell választanunk, vagy időközben kiestek a köztudatból (Sulyok, Török például). Az új utcák elnevezésének alapjául főként a mindennapi élethez kapcsolódó abban az időben, esetleg ma is - semleges szóhangulatú közszavak szolgálnak: Gödrös, Szabad, Közép, Oldal, Szalag, Rövid, Perc, Mérleg, Nyár, Tél, Görögtemplom, Plébánia, Óvoda, Serház, Szélmalom, Kőhíd, Cédulaház, Kiskert, Hajnal, Tér, Vadász, Pásztor, Holló, Veréb, Kacsa, Csirke, Gólya. A Remény utca neve látszólag „kilóg a sorból", de a tervezetből tudjuk, hogy a mai amelioratív elvont jelentés forrása a „csúfolódás" volt. Az 1850-es utca utótagú nevek esetében 127-ből megmaradt 105. Megváltozott: 10, ebből 9 új név keletkezett. (Néhány átkeresztelés a két időpont között is történt.) Új utcák neveként megszületett 46. Eltűnt 2 (Bak, Pók u.). Továbbra is a 'csak egyik oldalán beépített utca' viselte a sor nevet, elsősorban a kül- és belterület határán: az 1850-esekből megmaradtak az alábbiak: Füzes sor, Mária sor, Liba sor, Magtár sor, Tabán sor, Széktó sor, Szőlő sor. A belterületen egyedül a Sétasor képviseli ezt a névformát. Előtagbővüléssel módosult a Gödröstemető sor (Temető sor volt). A sorokból új elnevezésűek: Fürdő sor, PÉTERNÉ FEHÉR Mária-SZABÓ Tamás-SZÉKELYNÉ KÖRÖS Ilona, 1992