Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

lyekben a lakosság igavonó erővel őrölte terményeit" . A ceglédi Sajtó utca előtagja a nagykőrösi Olaj utcáénak felel meg; tudniillik mindkét esetben olajütő, sajtoló lehetett a névadás alapja. A hidaknak is bőségében voltak a nagykőrösiek, nem véletlen tehát a Híd utca neve. Ugyanis a várost Ny-K-i irányban átszelő Kürtiér ezen az utcán folyt végig. A rajta lévő sok kis híd biztosította a közlekedést. A Patika utca Esser Károly híres patikájáról kapta nevét, ahol Arany János is gyakran megfordult kilencévi tanárkodása idején, hogy fejfájás-csillapítót vásároljon. A ceglédi utcanevekből 15, a nagykőrösiekből 17 tartozik a létesítményekről elnevezett utcák csoportjába. Csaknem ugyanez az arány az állatokról elnevezett utcák esetében is: Cegléden 15, Nagykőrösön 18 a számuk. Vad- és háziállatokról egyaránt neveztek el utcát mindkét városban, legfeljebb a körösieké nem annyira választékos, mint északi szomszédjáé. Példák: A névanyag harmadik jelentős csoportját az utca jellegzetes alakját, sajátosságait megnevező, vagy arra utaló előtagok alkotják (Cegléden 13, Nagykörösön 22 ezeknek a száma.) Példák: Cegléden: Rövid, Kurta, Kereszt, Szűk, Szoros, Szép, Csinos, Darab, Köz, Kis, Kétház, Homok, Folyó, Nagykőrösön: Fertő, Folyam, Pocséta, Vizenyős, Ingovány, Vályog, Homok, Doboz, Ék, Könyök, Patkó, Kereszt, Kis, Régi, Sötét, Égett előtagokat találhatunk. A körösiek között vannak különlegesebbek is: Gyorskocsi, Zavar, Messzelátó. A további csoportok több eltérő vonást mutatnak. Míg Nagykőrösön jelentős a földrajzi előtagú utcanevek aránya: 12,3%, addig Cegléden ez csupán 7%. Alaktani szempontból mégis az utóbbi csoport érdekes. Ugyanis mind a 6 név -i képző nélküli alakban szerepel [Kata utca, Berény utca, Szele utca, Kőrös utca, Vízállás utca, Besnyő utca), és valamennyi utca utótagú, holott valódi irányjelölők. Hajdú Mihály Budapest utcaneveinek vizsgálatakor

41 arra is kitért, hogy az -i képzős földrajzi nevek egyik csoportja funkciótlan (ezek inkább emlékőrzők, nem valódi irányt jeleznek), ezért jobb lenne őket képző nélküli formában megőrizni. A fenti ceglédi nevek esetében fordított a helyzet: valódi irányt jelöltek, mégis képző nélküli alakok: az első négy közeli településekre, a másik kettő határrészek felé vezet. Ma közülük csak a Besnyő utca őrzi eredeti alakját: a Vízállás és Szele utca megszűnt, a Káta ideából Nagykátai, a Berény utcából Jászberényi, a Kőrös utcából Nagykőrösi út lett. A későbbi névállapotokhoz viszonyítva mindkét városban csekély a személynévi eredetű utcanevek száma: Cegléden 9, Nagykőrösön 8. A körösiek csak az ott lakó személyekről neveztek el utcát, a ceglédiek ezt három esetben tették, viszont már felbukkannak történelmi személynevek is: Mátyás királyé és Hunyadié. Keresztnevet használnak az Árpád, Béla, Mária és Dorottya előtagú utcanevek esetében. GALGÓCZI Károly, 1896. 112. HAJDÚ Mihály, 1975. 29-30. Cegléden: lúd, szarka, szárcsa, vércse; sas, méh, darázs; hollós, hárompacsirta; róka, szarvas, nyúl, borz. Nagykőrösön: liba, szarka, kacsa, csóka; bagoly, gólya, fecske, fürj; holló, pacsirta; róka, bika, gyík, kígyó, ürge.