Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

Az összekötő vonalat a város térképén úgy kell képzeletben, vagy tényleg felrajzolva kiegészítenünk, hogy a most Czollner térnek nevezett külső piacz s azon kívül eső városrészek lemetszetvén, elhagyassanak; továbbá elhagyandó még a 2-ik tizedből a Kis-Tabán házcsoportozata; a 4-ik tizedből az Alsó- és Felső-Tabán; a 6-ik tizedből a Buzaszentelő utczán, 7-ik tizedből a Czollner-téren kívül eső részek s a 9ik, 10-ik és 11-ik tizedeket képező öt külváros egészen, és akkor előttünk álland a hajdani Kecskemét város területe: mert a Czollner-téren kívül eső városrész csak a múlt század közepén kezdett épülni s ezért korunkig »Uj Város« volt a neve; a külvárosok pedig még későbben s többnyire folyó év század első három évtizedében épültek. (...) Mely rövid vázlat mutatja, hogy a hajdani Kecskemét város területe a mai belvárosnál jóval kisebb volt, az újváros és öt külváros leszámításával pedig a város mostani területének felét alig haladta meg."

34 A felosztás időről időre változott, különösen a háborús esztendőkben. Az újabb kutatások alapján viszont pontosíthatók Hornyik adatai: 1665-ben 13 tizedet, 1689ben 20 tizedet, 1700-ban 18 tizedet említenek a korabeli iratok. A Rákóczi-féle szabadságharcot követő békeidőkben 8-ra apad a tizedek száma. 1818. március 26-án rendeli el az elöljáróság a város 10 tizedre való felosztását.

35 A város rohamos fejlődése hamarosan szétfeszíti az így létrehozott tizedrendszert. A külterületekből, szőlőkből kiszakított új osztások a városhatár kiterjesztését követelik, az eredeti belterületet pedig a telekmegosztások, foghíjak beépítése zilálja szét. A Papp László-féle rekonstruált térkép (1923) arról tanúskodik, hogy az 182030-as években utcanevek sem segítették a tájékozódást, mindössze a következő közterületi elnevezéseket találjuk rajta: Budai-nagy utca, Körösi-utca, Temető-utca, Szolnoki-utca, Csongrádi-utca, Homoki-utca, Vásári-utca, Széles-utca, Fűzfás-utca. A piacok közül az alábbiakat tüntették fel: Búza-piac, Piac, Hal-piac, Széna piac. (Ezeken kívül szerepel a Déllő-tó, Gát ér, Picsó, Töltés, Kőhíd, Ref. Ecclesia fundusa, Szőlő, Közönséges legelő, Város kaszálója, Ref. Temető, Görög temető, Kath. Temető, Ó-temető, Cigányputrik jelölés.) A XIX. század végére kaotikus állapotok alakultak ki a nyilvántartásban, a régi tizedeket tehát felül kellett vizsgálni. Az 1907. április 29-30-án tartott közgyűlés

36 az általános városszabályozási tervvel együtt megtárgyalta a helyzetet, és sokirányú változtatásról döntött. Újrarajzolták a tizedek határvonalait. A 10 új közigazgatási egységet római számokkal jelölték meg, de a javasolt „kerület" helyett maradtak a „tized" megnevezésnél. /. 3. 2. Városrésznevek Az 1907. április 29-30-án tartott közgyűlés határozta el azt is, hogy az egyes tizedeket a számon kívül névvel is megjelölik (most betűhíven felsoroljuk a városrészneveket, alább visszatérünk a témára.) Az I. tized: (a tervezett Honvédváros helyett) Árpádváros, a II. tized: a Máriaváros, a III. tized: a Széchenyiváros, a IV. tized: (a tervezett Arpádváros helyett) a Bethlenváros, az V. tized (a tervezett Kuruczváros helyett) a Rákócziváros, a HORNYIK János, 1927.20. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2002/b. 308-309. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) IV. 1903/a Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzökönyvek, (a továbbiakban: IV. 1903/a) 1907. 162. hat. 350-378.