Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben
VI. CSENDŐRSÉG 1. és 2. [Észrevételek a csendőrség tevékenységéről és elhelyezéséről] A csendőrség jelenlegi tevékenységére és elhelyezésére vonatkozóan teljes mértékben érvényesek a múlt évben előadott körülmények. VII. [BÍRÓSÁGI ÜGYEK] I. Észrevételek a polgári és a büntetőbíráskodásról A polgári bíráskodás elérendő céljait megnehezíti a rendkívül sok formalitás. Az úgynevezett szóbeli peres eljárás, mivel minden írásban történik, úgymond, ironikussá vált. A szóbeli eljárásra vonatkozóan: egy az 1832/6. évi 20. és az 1840. évi II. törvénycikkelyhez 22 hasonló törvények rendkívüli hiányt pótolnának. Az életre hívott közjegyzői intézmény eddig rendkívül kevés visszhangra talált, amit nem kizárólag az ügyfelek ellentétes érzelmeinek tudok be, hanem annak a körülménynek, hogy a városban nincs kereskedelmi forgalom és ebből fakadóan nincsenek ügynöki képviseletek. Azzal, hogy a büntetőbíráskodási peres és fellebbezési eljárások átkerülnek a politikai hatóságokhoz, rossz irányú változást szenvednek, amelyről a[z I. 2.] pontban volt alkalmam elmondani a véleményemet. VIII. VALLÁS /. [Észrevételek az egyházi ügyekről és a különböző felekezetek egymáshoz való viszonyáról ] Az iskolai oktatás belső szervezeti szabályozásáról és az evangélikus egyház mindkét vallásfelekezetének államjogi állásáról 1859. szeptember l-jén kiadott legmagasabb császári pátens és az ugyanennek végrehajtására 1859. szeptember 2-án a Vallás- és Oktatásügyi Minisztérium által kiadott rendelet nem hatott békítőleg a két vallásfelekezetre, és úgy tűnik, mindkettőnek állítólag sérült egyházi autonómiája, és ez negatív ellenkezést váltott ki. A nép nem rendelkezik valós ismeretekkel ezen intézmény belső értékeiről, és inkább saját anyagi érdekeivel foglalkozik, mert ugyan bizalma mind az egyházi, mind a világi elöljárósága iránt ösztönösen feltétel nélküli, mégis mindkettő vezető értelmisége szilárd véleményszabadsággal bír. Alázatos véleményem szerint azonban itt többről van szó formalitásnál, mivel eddig egyáltalán nem vitatták meg a legmagasabb császári pátens és a minisztériumi rendelet kiadása után kialakult helyzetet. Jóllehet ebben a vonatkozásban a járásokban semmilyen pozitív eseményre nem lehet számítani, ezért ez alkalommal hoztam a nagyméltóságú megye tudomására az ide vonatkozó észrevételeimet, amit kötelességemnek tartottam. Az 1836. évi 20. tc. a szóbeli perek bíróságairól, illetve az 1840. évi 11. tc. az 1836:XX-ik törvénycikkben elrendezett szóbeli perek bírósága hatóságának kiterjesztéséröl. CJH 1896. 61. és 108.
