Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

Éppen e szempontból szükséges a kiskőrösi szolgabírói hivatal rossz számításait ellenőrizni, mert ha azt bizonytalan eljárást vesszük, hogy Pécel községben 2 évre vetettek ki pótadót, de ezt még nem vezették be az egyes adózók adókönyvecskéibe, ez a felelőtlen mulasztás nemcsak zavart, hanem csekély késedelmet is okoz. Na gy kőrös i já rás Nagykőrös község szabályos, szigorú és tudatos háztartást vezet. A másik két községnek nincs költségvetése, de a háztartása rendben van. Kecskemét önálló város E város költségvetése rendkívül felszínes, és reménytelen állapotban van. E községben úgymond senki sem bánkódik amiatt, hogy miként lehetne beszedni a folyó tartozásokat, hogy minél kevesebb legyen a kintlévőség, és mindez előnyükre válhasson, ugyanis a polgármestertől kezdve az utolsó fizetett hivatalnokig, aztán magát a városi elöljáróságot súlyos felelősség terheli a várossal szemben. Az állami számvevőség (Buda, 1859. április 10., 7373. sz.) már figyelmeztette várost a több mint 285 000 Ft hátralék miatt, de az e célra választott bizottsági férfiak sem tudják teljesíteni e kötelességüket, mivel többségük maga is vétkes ebben, és nincsenek abban a helyzetben, hogy gyorsan behajtsák a követeléseket. Pénzkezelésük rendkívül hiányos, ugyanis tartottak nyilvános árveréseket, ahol tárgyakat értékesítettek, de pénzt nem szedtek be ezek után, mivel a legtöbb eladott holmit a városi tisztviselők tartották meg, és így vétkeztek ők is. Azokat a földhaszonbérleti díjakat, amikkel a legtöbb egykori tulajdonos földje kiosztása után tartozott, egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben fizettették be, és így több mint 50 000 Ft kár keletkezett, nem beszélve a tőke utáni kamatokról, mialatt a tulajdonosok, akik a földet használták, a hasznot maguknak húzták, és a város ebben bizonyosan vétkes. Az ilyen pénzkezelés felelőtlen helyzetet teremt, és mind a magisztrátusnak, mind az elöljáróságnak tűrnie kell, ha az előadottak miatt felelősségre vonják. A nemzeti kölcsön befizetése ügyében is nemleges a magisztrátus hozzáállása. Az összeírás során jelentős összeget tüntetett fel, és előleget is felajánlott, ami azért hiúsult meg, mert az előfizetést jegyzők 8 éven át nem fizettek be semmilyen összeget, mialatt a kisebb települések lerótták tartozásukat. Kecskemét is magára vállalt 100 000 Ft-ot, de eddig semmit nem fizetett be, s ennek következtében a számvevőség a Budán, 1859. augusztus 8-án kelt, 17567. sz. határozatával szigorúan kötelezte a befizetésre. E községnél az előirányzatoknak nincs jelentősége, mert ezekhez nem tartják magukat, egyszerűen megengedik maguknak ezek túllépését és ezáltal a vagyon csökkenését. Egyáltalán, a gazdálkodásuk határhelyzetben van, és ha nem kapnak sürgős segítséget, odajutnak, hogy a fenti összeg értéke rövid időn belül nagymértékben csökken. Ebben a helyzetben a város már nem tudja tartozását kiegyenlíteni, mert hátralékai megnőnek és napról napra halmozódnak. Végül megjegyzem, hogy e tekintetben a számvevőség a folyó év december 7-én kelt 13105. sz. határozatávaljelentéstételre kötelezte [a várost].