Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

mártonban már két éve volt a tagosítás) már megtörtént az elkülönítés, 7 községben azonban függőben van. A Ceglédberceli Vallásalapítványi Uradalom 1858-ban a legelők elkülönítésére kötött szerződést, azonban ezt - a politikai és a pénzügyi hatóságok közbenjárása ellenére - ebben az évben sem valósítják meg. A Nagykőrösi járásban levő Alpár községben is a legújabban kiadott úrbéri pátens és az ezt máris követő legelőelkülönözés kedvező hatást gyakorolt a mezőgazdaságra, és máris jelentősen emelkedett a földből származó jövedelem. A Kalocsai járás két községében, Csanádon és Bátyán I. fokú határozatot hozott az úrbéri bíróság; négy községben, Dusnokon, Fajszon, Bogyiszlón és Szeremlén a peres eljárások folynak. Három községben, Szentistvánon, Sükösdön és Szentbenedeken szabályozták a paraszti földbirtokot, így mindenkit birtokába helyeztek, és a parcellákat 2, legfeljebb 4 darabban (Szentbenedek) adták ki. Két községben, Kalocsán és Nádudvaron befejeződött, öt községben, Miskén, Hajóson, Foktőn, Úszódon és Lakon megkezdődött a felmérés. b) A földművelés a különböző kultúrák szerint A Kalocsai járásban növekedett a takarmánynövények termesztése; nevezetes Nagykőrösön a burgundi répa; különösen fontos a gyümölcstermesztés, és gazdagon támogatott a gyümölcsfa-iskola Nagykőrösön. Ezzel szemben csökkent a nádvágás a Sárközben a vízlecsapolások és a csatornák kiszáradása következtében, s ezáltal megfosztatott a lakosság egy olcsó építőanyagtól. Ezt a veszteséget azonban téglaégetéssel pótolták a fában gazdag ottani területeken. E területen ezek az utóbbi évre vonatkozó említésre méltó észrevételek. c) Erdőgazdálkodás Az erdőgazdálkodás fejlesztése és szabályozása érdekében létesítettek Kecskeméten egy cs. kir. állami erdőmesteri kirendeltséget, de tevékenységének eredményességéről csak a jövőben lehet beszámolni. A Kalocsai járásban a 18 800 holdnyi erdőséget 30 éves vágásokra osztották fel, amelyből 4468 rész kemény, 12 386 rész lágy fa, és 121 768 rőzsekéve pénzbeli értéke 60 900 osztrák értékű forint. A vadászat nem hozott jelentős bevételt; egyedül Bogyiszló községben, ahol egy vadászaton 8 darab farkast ejtettek el. Vadlopás nem fordult elő ebben a járásban, de a falopások miatti büntetések száma 185 volt. Az előző 1857. és 1858. évihez képest, amikor 517 volt ezek száma, jelentős a csökkenés. d) Általában az állattenyésztésről és a méhészetről A marhatenyésztésnek károkat okozott a tehenek egy éven belüli szabad visszaadhatósága, mivel ezáltal a kereslet jelentősen csökkent; a jövendőre nézve ez azonban az állattartásnak érzékelhető károkat fog okozni. A méhészetet csak Szeremlén gyakorolják lendületesen, ahol a viasz és a méz jelentős jövedelmet hozott a községnek.