Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)
panaszolkodni, mivel az 1798 eszt[endö]ben a vármegye által hozatott végzés őket feleletnek terhe alatt eltiltotta attól, hogy a Rudnyánszkyanus contractusban meghatározott summán fejjül ne fizessenek mindaddig, még O Felsége által más contractus nem fog megerősíttetni, az 1812 k esztendei contractus pedig mindeddig sem lévén Ö Felsége által megerősítve, a fent írt végzés erejének megmaradni kellett, melyrül fogva azon könyörög a község, hogy a tárgyban részire a vármegye pártfogással légyen. 4) Főszolgabíró Földváry Gábor úr a A:[özelebb] m[últ] esz/[endei] 616 k törvényszéki szám alatt hozott határozás következésében bemutatja mind a Duna Pataji földesuraságnak, mind pedig a község részére kirendelt pártfogó, főfiskalis Muslay Istvány úrnak adott declaratiokat. " A kisgyűlés végzése a következő volt: „A //[elytartó] Tanács abbéli kegyes rendelésinek, hogy az e tárgyban fentforgó mindennemű kérdések az úriszéken bíróiképpen vizsgáltassanak meg, és felettek bírói ítélet hozattasson, elég tétethessen, kiadatnak ezen irományok főszolgabíró Földváry Gábor úrnak azzal a meghagyással, hogy ő a földesuraságot hosszasabb idő elmúlása előtt úriszéknek tartására utasíttatván, ezen egész tárgyat ottan vétesse fel, oda utasítván egyszersmind a tartandó úriszéket, hogy a község panaszainak minden pontjára nézve bírói ítéletet hozzon, és /.../az egész tárgyat terjessze bővebb megvizsgálás végett a vármegye törvényszéke eleibe, mely eránt a község részére kirendelt pártfogó, Muslay Istvány úr is a protocollum kivonása által oly végre utasíttatik, hogy az úriszéken megjelenvén a község sérelmeit orvosoltatni igyekezzen. Egy ébercint pedig kötelezte főszolgabíró úr a községet, hogy az alatt is, míg ezen tárgy annak útján elintéztetne, az eddig tartozott arendális fizetéseket időről időre pontosan fizessék. Egyszersmind az úriszékhez Decsy Josef megyebéli földmérő úr is kiküldetik oly végre, hogy a község által panaszlott hijánosságát a földeknek vizsgálja meg. " 65 1810 óta ez volt az első olyan helytartótanácsi beavatkozás, amelyet nem hagyhatott figyelmen kívül sem a vármegye, sem az úriszék. Eredményeként 1829. július 6-án sor került az úriszéki ülésre, amelyen a várost Muslay István megyei főügyész képviselte. A város az úriszéktől ugyanazt kérte, amit a királyhoz küldött beadványában leírt: 1) Ismét kijelentették, hogy a városhoz tartozó egész határt elvállalják telki állományban. 2) Visszaadni kérték tulajdonosaiknak a Száraz erdő mellett elvett 249 holdnyi kerteket. 3) Maradjon a város használatában a töltésen belül lévő és halászóvíznek nem tekinthető térség. 4) A Szelidi-tó és a vejtei tavak területét vegyék ki a maradványföldek területéből. 5) A szőlők között lévő 236 hold beültetetlen terület után szedett dézsmát kapják vissza a szőlőtulajdonosok. 6) A maradványföldek közé számított 821 hold legelőt adják vissza a földesurak a városnak. 7) Szülessen döntés a Vejtén és Inamban telki állományból kimaradt 441 holdas területről. BKMÖL V. 320/a Úrbéri per iratai 1829. A vármegyei kisgyűlés 1829. április 8-i ülésének 14751478. sz. határozatai
