Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)

e, vagy pedig földesúri majorsági birtok." Ennek a leiratnak a következtében, 1795. december 9-cn kezdődött meg az úriszéken Pataj úrbéri pere. Az úriszék az 1796. augusztus 16-i ülésén hozott a perben ítéletet, amely szerint 1) a Rudnyánszky-féle szerződés érvénytelen, 2) a puszták, mint allodiális földek, az uraságot illetik, 3) az úrbéri viszonyokat kell érvényesíteni a városban. Kimondta továbbá, hogy addig, amíg ezeket az intézkedéseket felsőbb helyen jóváhagyják, a városnak az 1794. szeptember 30-án kelt szerződés szerint kell adózni.

23 A megyei törvényszék 1796. augusztus 25-én hozta meg a maga ítéletét. E szerint 1) a Rudnyánszky-féle szerződés érvényben marad, 2) a város az abban foglalt haszonvételeket továbbra is élvezi, 3) az uraságnak vissza kell fizetnie mindent, amit a várostól a Rudnyánszkyféle szerződésben megszabotton felül kapott.

24 Az ügy a vármegyétől a helytartótanácshoz került, ahonnan 1797. február 7-i dátummal érkezett döntés, mely szerint: 1) A Rudnyánszky-féle szerződés nem örökös szerződés. 2) Szelid és Inám puszta egészben, Szentkirály és Vejte pedig fele részben a város határához tartozik. 3) A vármegye utasítsa a földesurakat arra, hogy jobbágyaikkal az úrbéri rendezésnél kedvezőbb szerződésre lépjenek. Ha ez nem sikerülne, a megye készítse el a tervezetet. Addig, amíg nem lép hatályba új szerződés, a város a Rudnyánszky-féle szerződés szerint adózik.

25 A helytartótanácsi döntés a városnak kedvezett, mert bár nem ismerte el örökösnek a Rudnyánszky-féle szerződést, a pusztákat a városhatárhoz tartozónak mondta, és nem engedélyezte Pataj úrbér alá vonását sem. Az úrbéri per második szakasza (1797-1810) A megye elrendelte a helytartótanácsi rendelkezés végrehajtását. Minthogy a döntés ellenkezett a földesúri érdekekkel, elmaradt a megvalósítása. Helyette az urak új utakat kerestek a számukra kedvező intézkedés megszületéséhez. 1797. szeptember 21-én úriszéket tartottak, ahol elhatározták, hogy felméretik a határt és a pusztákat. Ez jó megoldásnak mutatkozott a helytartótanácsi rendelet végrehajtásának elodázására, és mint kiderült, valóban az is volt. Megyei küldöttséget kértek a teendők felmérésére. A megyei közgyűlés eleget tett a kérésnek. A küldöttség beszámolójának elkészülte után, 1798 tavaszán, a megyei törvényszék úgy foglalt állást, hogy: 1) Pataj határából és a hozzá kapcsolt pusztákból a földesurak számára allodiális földet kiszakasztani nem lehet. 2) A különben is szük legelőt szántóföldnek fordítani, vagy bármely cím alatt kisebbíteni nem szabad. 3) Pataj határa a pusztákkal együtt a negyedik osztályba tartozik. BKMÖL V. 320/a Vásári per iratai, felperesi beadvány C melléklet. 16 972/1795. sz. helytartótanácsi (a továbbiakban: httanácsi) leirat Uo. Úrbéri per iratai, perkötet 212-238. p. Uo. 239-246. p. Uo. Úrbéri per iratai 1797. 2543/1797. sz. httanácsi leirat