Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között
natartásról. Az élelmiszeren kívül a várost megszálló katonaság részére istállókat, „mindenféle requisitumokat, amilyenek veder, dézsa, rosta, villa, lapát, seprő, lakat, nyoszolyák, székek" is a lakosoknak kellett biztosítani. A jobbágyok úgy igyekeztek kibújni a katonatartás alól, hogy a háznál lévő istállókat elbontották, ami természetesen a tanács gondját szaporította, hiszen a katonákat el kellett valahol helyezni. 1816-ban tervbe vették egy kaszárnya építését, amire a község megajánlott 6000 forintot, de a megye nem járult hozzá a környező települések fuvarjaival, így a terv kútba esett. 295 Több esetben a település adósságba verte magát az adó megfizetése miatt. Püspök-Vác 1789-ben 22 ezer porció megváltására szükséges 10 ezer forint kölcsönt vett fel 6 százalékos kamatra, melynek a törlesztése a későbbi években az egyik legnagyobb terhet jelentette. 296 A mezőváros ugyanis a kvártélyt és porciót előre szolgáltatta és a katonai kincstár által - kényszerárfolyamon - igazolt összeget később a megyei házipénztár megtérítette, de az a tényleges értéknél jóval kisebb volt. A contributio mellett a másik közteher a megye szükségleteire szedett megyei háziadó volt, amelyet szintén a dikális összeírás alapján szedtek be. A XVIII. század elején még csak töredéke volt a hadiadónak, azonban a XIX. század elejére már elérte, sőt túl is haladta az előbbi összegét. Az elszámolását teljesen együtt végezték a hadiadóval. Az oppidumok városi adót (domesticát) is szedtek: Kecskemét 1786-tól vezette be a városi háziadót, amelyből a konvenciókat és a városi alkalmazottak fizetését fedezi. 297 Kalocsán 1817-ben 7428 forint városi adót vetettek ki a lakosokra. 298 Ennek mintegy 45%-át a város szükségeire, 30%-át mének és bikák szerzésére, a maradékot a katonaság eltartására fordították. A kivetést úgy oldották meg, hogy a fertályos gazdák egyenként 6 forint 44 krajcárt, a házas zsellérek ennek felét, a hazátlan zsellérek pedig negyedét fizették. Azokon a helyeken, ahol megváltakoztak a földesúri terhek alól (pl. Kecskeméten, Nagykőrösön) a magisztrátus mind az ötféle adó beszedését végezte. Az ártalmas vadak elleni vadászat is a településeket terhelte, csakúgy mint a megye katonái, hajdúi, hadnagyai, tizedesei részére előfogat. Az adók számát még a földesúri járadék és a püspöki dézsma növelte. (Az utóbbi adót általában a földesúr bérelte.) Az egyes adófajták nagyságára és arányára álljon itt Kecskemét mezőváros példája három évből 299 : Adónem 1755/56 1801/02 1846/47 Hadiadó forint 1 1 745 6 679 15 525 % 54,4 28,4 34,1 PML NKO, CMT tan. ül. jkv. 1828. nov. 2. PML NKO, CMT tan. ül. jkv. 1816. ápr. 21, máj. 5. SÁPI Vilmos 1983.240. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1994. 160. BKMÖL, KA VT Tan. ül. jkv. 1817. július 13. SZABÓ Attila 1994. 20.
