Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

telte után még másfél évig adómentességet kaptak, 1800-tól pedig akik a „Nemes Tanács tagjai közül választattak...minden egy esztendei hivatal után két egész esztendőkig" minden kötelezéstől „immúnisak" voltak.

286 Nagykőrösön 1827-ben emelték fel a nótáriusok járandóságát, mivel ezentúl „restauratiót szenvedtek".

287 A főjegyző 412 váltóforint melett 30-30 véka búzát, rozsot és árpát, 10 akó bort „cum lucro kimérve", 2 mázsa sót, 150 fej káposztát, 2 hatökrü szekér fűteni való szalmát, „dézsmaélet fejében 300 véka mindenféle gabona VA részét", 10 öl tűzifát, 2 mázsa marhahúst, 55 font faggyút kapott. Ezenkívül a Gógányban kaszálót, a Csókás-szélben 15 hold szántót, a Zsíros dűlőben 1,5 hold veteményest, a város lovain való őrletést és az erdővágáskor osztott „senatori fa" 1/3-át élvezte. Az aljegyző valamivel kevesebb juttatásban részesült néhány tételt (260 váltóforint, 20 véka rozs, 2 akó bor, 6 öl fa, 50 font faggyú és fele földhasználat) illetően. A település határán túli utazás esetén napidíj (diurnum) járt a tisztségviselőknek. Nagykőrösön ha hivatalos küldetésben mentek valahová napidíjat nem kaptak, de felszámíthatták költségeiket. A XIX. század elejétől viszont az elöljáróság napadíjul 2 és fél forintot, a szolgák 48 krajcárt kaptak. Dömsödön a XVIII. század elején a vármegyére, vagy máshová történő útra a napidíj másfél forintra rúgott. A földesurak bizonyos fokú kedvezményben részesítették a mezővárosok elöljáróit. Cegléden a főbíró mentesült az úrbéri szolgáltatások alól. A tanács tagjai „a közönséges városházánál való szolgálat"-uk után a „következendő egész esztendőre transport alól is, mindennemű közönséges szolgálattól, úgy quartélyos transportok...alól felmentettek".

288 Patajon a főbírón kívül a kisbíró, hadnagy, tizedes, bakter, csősz, órás kapott adómentességet.

289 A tanácsbeliek és tutorok adójából a XVIII. század végén elengedtek négy és fél forintot. (Ekkor a főbíró évi 60 forint fizetést is kapott.) A szenátorok Nagykörösön a reformkorban a főbíró fizetésének egyhatodát, 40 forintot, Kecskeméten pedig kétharmadát (!), azaz 300 forintot kaptak. Vácon és Dömsödön a tanácsosok fizetést nem, de mentességet kaptak a szállítások és az előfogatolás alól. Fizetés-kiegészítésnek számított, hogy kedvezményezett áron kaphattak haszonbérbe földet a város pusztáin.

290 Ráckevén 1847-ben változtatta meg a két kisbíró és a négy bakter természetbeni ellátását készpénz fizetésre.

291 Nagykőrös „régi tanácsának" 1799. évi rendelete szerint az elhalt tisztviselők özvegyei mindenféle katonatartástól, előfogatolástól felmentést kaptak és életük végéig, vagy férjhezmenetelükig évente egy-egy szekér fát kaptak. PML NKO, NVT Tan. ül. jkv. 1800. február 10. PML NKO, NVT Tan. Ul. jkv. 1800. február 10. PML NKO, CMT Tan. Ul.jkv. 1734. június 20. BKMÖL DPMT Tan. ül. jkv. 1796. január 9. GALGÓCZY Károly 1896. 156. PML, RMTtan. ül. jkv. 1847. nov. 1.