Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

A céheket a tanácsbeliek közül választott céhbiztosok ellenőrizték. Cegléden a juhászokat a juhászbíró felügyelte.

268 Az utóbbiaknak kötelessége volt a juhászok közt sort tartatni a levélhordásban.

269 A város 1815-től rendszeres fizetést adott a „cigányok bírájának, 1836-tól pedig a „levélvivők kiállításában való fáradságok és conventiojoknak tsekély volta miatt" adómentességet kaptak.

270 Nagykőrösön 1820ban választottak először a mészárszékekre, kurtakocsmákra felügyelő komisszárit 271 USt. A városok, (de még a kisebb falvak is) alkalmaztak gazdaasszonyt is, aki elsősorban a közmunkákat felügyelő tanácsnokok részére főzzött a tanácsházán. Cegléden 1825-ben megszüntették ezt az állást, mert a tanácsot megvádolták, hogy „az adófizető nép erszényire vendégeskedik".

272 Azonban úgy látszik mégiscsak szükség lehetett az ilyenfajta szolgálatra, mert 1844-ben a külső tanács hozott határozatot arról, hogy" a város vendégeinek ellátására - elmellőzve a vendégfogadót - a jövőre nézve gazdasszony helyeztessék".

273 Kalocsán ugyanezen okból 1814-ben szüntették meg a a városházán való főzést.

274 A felekezetek szerint működő árvaatyák munkája felett is a tanács végezte a felügyeletet. Cegléden elsősorban ez abban állt, hogy engedélye nélkül a tutor a gondjára bízott pénzt nem adhatta ki. Az évente készített számadást előbb a tanács, majd az úriszék ellenőrizte. Az árvaatyát a tanács három jelöltje közül uradalom nevezte ki határozatlan időre. Dömsödön az árvák gyámjául a tanács „rendelt két Becsületes embert". Az árvák pénzének kezelése, számadások készítése bizonyos szakértelmet igényelt, ezért a reformkorban a mezővárosok és az uradalmak megkövetelték, hogy árvagondnoknak csak „oskolákat végzett alkalmatos és tudományból esméretcs individumok vétetődjenek fel".

275 Cegléden 1834-ben a református gyámatyának jelentkező három személy közül kettő hites ügyvéd, egy pedig a perceptorális segéd volt. Kecskeméten a közgyámok ellenőrzését 1822 után a külső tanács végezte. Vácon egy tanácstagot és a tanács által kirendelt árvagondnokot bíztak meg az árvák vagyonának felügyeletével. A kocsis a város lovait gondozta és hajtotta a fogatát. Az ő feladata volt a bírónak, esküdteknek és az ideérkező hivatalos uraknak a fuvarozása, vagy szekerekkel végeztek a település részére fuvarozást. Cegléden évente választották meg a két kocsist és a vízhordó kocsist. A pásztorok megfogadásának ideje az új bíró hivatalba lépétől vált esedékessé, de eltartott a következő év tavaszáig. Dömsödön „Eleitől fogva gyakorlott szokásunk szerént" karácsony táján volt a „belső személyek marasztása".

276 Ráckevén szintén a naptári év elején választotta meg a tanács a "Gazdaság" jelen létiben" a pásztorokat („kinnháló" gulyást, egy ökör- és két tehéncsordást, egy borjúpásztort, két kanászt) és tíz csőszt.

277 A XIX. század első felében a mezővárosi népesség megszaporodásával jelentősen bővült a települések tisztségviselőinek feladata, amely a tisztviselői kar létszá268 PML NKO, CMT Tan. Ul. jkv. 1822. január 25., 1829. február 3. 269 SCHRAMM Ferenc 1975. 394. 270 PML NKO, CMT Tan. Ul. jkv. 1836. február 20. 271 PML NKO, NVT Tan. ül. jkv. 1820. november 1. 272 PML NKO, CMT Tan. ül. jkv. 1825. november 11. 273 PML NKO, CMT KT jkv. 1844. március 8. 274 BKMÖL, KAVTTan. ül. jkv. 1814. november 19. 275 PML NKO, CMT Tan. Ul. jkv. 1834. november 16. 276 PML, DMT Tan. Ul. jkv. 1801. január 1. 277 PML NKO, RMT Tan. ül. jkv. 1792. január 2.