Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

vatalában. Többnyire nem volt a tanács tagja, de a város ügyeinek intézésében gyakran résztvett különböző delegációkban. Feladata közé tartozott a tanácsülések előkészítése, az üléseken, kihallgatásokon a jegyzőkönyv vezetése és minden ügyintézéssel (sőt az adózással is) kapcsolatos tevékenység. Bizonyos számadások vezetése szintén ráhárultak, ha azoknak nem voltak külön számadói felelősei. A helyszíni vizsgálatok alkalmával a tanácsbeli, vagy más tisztségviselővel együtt mindig megjelent a nótárius is. Több településen ugyanakkor mint a tanács tagja tevékenykedett.

250 Legtöbbs zör hosszú éveket töltött el egy-egy jegyző a hivatalában. Példa erre Kiskőrös, ahol 1730 és 1845 között mindössze öt jegyző működött.:

251 Galgóczy Pál (1730-1752), Trencsényi István (1752-1757), Mattskásy Sámuel (1757-1798), Fekete János (1798-1824), Raksányi József (1824-1845). A XIX. század első felében a mezővárosi jegyzők már jogvégzett emberek voltak. 1802-ben Püspök-Vác tanácsa szerint „...mind az ítéletek föltételére, mind a váras védelmére a törvénytudás" alkalmasnak kell lennie a jegyzőnek, „szükséges emellett az igazszívüség és a fáradhatatlan igyekezetű munka..."

252 A mezővárosokban a XVIII. század közepétől általában a főjegyző mellett és irányítása alatt tevékenykedő egy, a nagyobb mezővárosok két aljegyzőt is alkalmaztak. Püspökvácon 1742-től, Káptalanvácon 1811-től,

253 Cegléden 1764-ben választották a második és 1845-ben a harmadik nótáriust,

254 de Kecskeméten és Nagykőrösön már a XVIII. század elején is két jegyző működött. A munkák megszaporodása miatt a jegyzők mellett 1811-től ideiglenesen, majd 1839-ben véglegesített kancellistát alkalmaztak. A két (majd a három) jegyző közül egynek hétköznap mindig a városházán kellett tartózkodni, hogy „az előforduló dolgok azonnal elvégeztessenek". A jegyzők feladata volt a város régi iratainak őrzése is. (Kecskeméten 1822-ben állították fel a „a leveles Tár Mester" hivatalt, akinek a munkáját előtte a nótáriusok végezték. ) Cegléden 1825-ben Sárközy György szedte rendbe az „archívumban heverő mindenféle protocollumokat", ami jelentősen megkönnyítette a korábbi adatok megtalálását. Vácon 1743-ban létesítették a második jegyzői állást.

256 A főjegyző rangban és fizetésben is a bíró után következett. A várostól kapott fizetésén túl a lakosoktól is kapott, megszabott tarifa szerint tiszteletdíjat a végrendeletek, adásvételi szerződések, kérvények írásáért. A munkájukat 1786-tól egy, 1799-től két beosztott írnok segítette. Kalocsán a XVIII. század végétől a vicenótárius egyben a perceptor is volt.

257 c) Rendvédelmi és egyéb tisztségviselők, cselédek A rendvédelmi feladatokat a pusztabírók, kisbírók, hajdúk, polgárok, darabontok, bakterok, strázsák, utcabírák, tizedesek, hadnagyok, kapitányok látták el. A kisbírók, vagy polgárok legfőbb feladatának a küldönci és hirdetési tevékenység szá~

A Az 1753-ban végzett határjáráson felvett jegyzőkönyv „esküdt nótárius Musai István által íródott". PML, DMT Tan. Ul. jkv. 1753. december 11. 251 Dr. MESKÓ Sándor 1989. 141. 252 HORVÁTH M. Ferenc 2002. 242. 253 HORVÁTH M. Ferenc 2002. 240. 254 PML NKO, CMT Tan. ül. jkv. 1764. február 16., 1845. január 25., 1811. november 22., 1839. május IL, 1825. december 6., 1825. november 29. 255 KISFALUDY Katalin 1992. 94. 2M SÁPI Vilmos 1983. 223-223. 257 BKMÖL, KA VT Tan. ül. jkv. 1783. november 2.