Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Koháry István, Kecskemét potior földesura
Koháryt csak kötelességtudata segíthette újabb feladatának vállalásában. Az első néhány év érthetően a körülményekkel való ismerkedéssel, az új feladatok ízlelgetésével telt el. Előtte is nyilvánvalóvá vált, hogy a romos állapotban lévő Fülek nem képes tényleges feladatát, a bányavárosok védelmét ellátni. Ezért 1671-ben a haditanácshoz anyagi támogatásért fordult. A kamara ki is utalt számára 1500 forintot, de ez a célokat tekintve szinte csak jelképes összegnek bizonyult. Mint csaknem minden főúr, a családi kasszát is kénytelen volt ismételten igénybe venni. Közben Bécsnek a vasvári békéhez vezető politikáját kihasználva a török csapatok egyre kihívóbban törtek be a meg nem hódolt magyar területekre. így Fülek környékén is bőségesen nyílott lehetősége Kohárynak, hogy a törökökkel szemben igazolja, bátorsága nem kisebb, mint apjáé volt, és annak katonai tapasztalatait intellektusával, szervezőkészségével képes ellensúlyozni. Amikor pedig 1678-ban Thököly kurucaival ostrom alá vette Füleket, eltökéltségének és parancsnoki képességeinek adta egyértelmű tanújelét: a tetemes túlerővel szemben is képes volt azt megvédeni. Valójában ez az esemény avatta őt mindkét fél előtt ismert és elismert katonává. Ezt jelezte a vele szemben ismételten megnyilvánuló uralkodói kegy is, amely ezúttal abban mutatkozott meg, hogy I. Lipót aranyláncon függő arcképével tüntette ki ifjú hívét. 9 A kormányzati önkény miatti országos felháborodás, a kuruc mozgalom kibontakozódása, a protestánsok ismételt súlyos sérelmei és Thököly irányításával folytatott erélyes tiltakozásai arra kényszerítették I. Lipótot, hogy 1681-ben Sopronba összehívja az országgyűlést. Itt a főnemesek között Koháry István és öccse Imre is részt vett a munkálatokban. Nem ismerjük részleteiben, hogyan fogalt állást a fiatal főúr az országot megosztó nagy vitákban. Azt viszont tudjuk, hogy az uralkodóház feltétlen híve volt, de az is kétségtelen, hogy több birtoka, köztük Fülek is szerepel azon felsorolásban, amely kijelölte a protestánsok számára azokat a helyeket, ahol templomot és iskolát építhettek. Tehát aligha kétséges, hogy a magyarságot akkor megosztó egyik legnagyobb ellentétet, a vallási konfliktusokat békés eszközökkel kívánta megoldani. Gesztusait e téren hitelesíthették a kecskeméti kálvinistákkal szembeni, néhány évvel korábbi humánus és bölcs intézkedései is. Minden bizonynyal örömmel vette tudomásul a kormánynak azt az ígéretét is, hogy az 1606-os békekötésnek megfelelően tiszteletben fogják tartani az alkotmányt, a törvényes igazgatást pedig vissza fogják állítani. Az viszont kétségtelen, hogy egyik esetben sem keresztezte a bécsi udvar törekvéseit. Ezt I. Lipót azzal is biztosította, hogy még az országgyűlés előtt ezredessé és királyi tanácsossá léptette elő, az országgyűlés ideje alatt pedig aranykulcsos kamarássá nevezte ki a főrendek között mind tekintélyesebbé váló, kiváló jogi felkészültséggel rendelkező katonáját. 10 Az országgyűlés döntéseivel azonban egyrészt Thökölyék távolról sem voltak megelégedve, másrészt az udvar sem sok tanújelét adta annak, hogy legalább ezt a keveset végre is kívánja hajtani." így már a következő évben, 1682-ben mindkét fél () ILLÉSY János, 1885. 14-16. Ezt annál inkább kiérdemelete az uralkodó szerint, mivel Thökölynek meg-megújuló, a kurucok közé történő átállását szorgalmazó és csábító ajánlatait sorra elutasította. VÉKONY István, 1915. 9. 10 VÉKONY István, 1915. 4-5. " A magyar törvények, a magyar alkotmány megvédése érdekében folytatott küzdelmekkel kapcsolatosan is sajátos ellentmondás érződik Koháry életrajzírójának megállapításaiban. Egyrészt joggal hangsúlyozza, hogy „... a sérelmek napirenden vannak, a nemzet elnyomatása és kiszipolyozása leírhatatlan mérvet ölt a kegyetlen adórendszer s az idegen zsoldosok állandó rablása folytán."
