Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA Kecskemét és Hetényegyháza egyesülése 1972-1982

Kecskemétre, hogy „hazamennek". A hetényegyházi gyerekek többsége kecskeméti születésűnek volt bejegyezve, lévén hogy ott születtek. A hetényegyházi termelök fő értékesítési piaca Kecskemét volt, és ugyancsak ott szerezték be elsősorban a tartós fogyasztási cikkeket is. A község gyermekei a kecskeméti közép- (és felső)fokú oktatási intézményekben tanultak tovább, ezenkívül erősen érződött a város szívó hatása a kulturális és szórakozási lehetőségek terén is, ami meghatározó módon befolyásolta Hetényegyháza ezirányú fejlődését. A község lakóinak egészségügyi ellátása a helyi körzeti orvos és a gyógyszertár révén biztosítva volt, de a magasabb szintű szakellátásban (rendelőintézet, kórház) csak a városban részesülhettek. A hetényegyháziak felismerték, hogy a nagyobb közösségek, a nagyobb települések anyagilag is többet tudnak adni a lakosságuknak, mint a kisebbek. Ez főleg azután vált fontossá, hogy egyre több városlakó érdeklődött a hetényi telkek iránt, ők pedig a városi élethez igazították igényeiket. Ugyanakkor félő volt, hogy a község anyagi ereje nem lesz elegendő az addigi dinamikus fejlődési szint tartásához.

8 Bár a Városi Tanács vezetői tartottak attól, hogy Hetényegyházán erősebb az önállósághoz való ragaszkodás, mint a csatlakozási igény, mégis itt tették meg az első lépéseket, gondolván, hogy ami a térség egyik legdinamikusabban fejlődő községében/községével történik, az befolyással lesz a többi községre is. Megindították a tárgyalásokat, amelyeknek eredményei - számukra is meglepő módon - elég gyorsan jelentkeztek. A Hetényegyházi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Hetényegyházi MSZMP Pártalapszervezet vezetősége 1972. október 25-én tartott együttes ülésén állást foglalt a két település egyesítése mellett.

9 Ugyanezen a napon a községben lévő társadalmi- és tömegszervezetek, valamint a gazdaságok és üzemek vezetőinek együttes ülésén szintén határozott és egyértelmű helyesléssel találkozott a csatlakozási tervjavaslat.

10 A két település egyesüléséről szóló terveket Bárkai Istvánné tanácselnök ismertette a község lakosságával az 1972. október 29-én tartott hetényegyházi Egyetértés Mezőgazdasági Szakszövetkezet részközgyűlésén (amelyet egyúttal falugyűléssé is minősítettek). Ezen a fórumon 327 fő vett részt, akik ellenszavazat nélkül hozzájárultak Hetényegyháza és Kecskemét egyesüléséhez.

11 Ezután a tanácstagok felkeresték a választópolgárokat, akiknek 89,9%-a (2436 főből 2191 fő) rövid négy nap alatt írásban nyilatkozott arról, hogy kéri és javasolja H etény egy házának Kecskeméttel történő egyesülését.

12 Ez a szinte egyöntetű lakossági megnyilatkozás alapozta meg a Hetényegyházi Községi Tanács november 3-i ülésén hozott 14/1972. számú határozatát, amelyben kimondta Kecskemét város és Hetényegyháza község egyesülését.

13 A város vezetősége gyorsan reagált a határozott és egyhangú hetényegyházi állásfoglalásra. A községi tanács határozatának másnapján már a Kecskemét Városi Ta8 BKMÖL XXIII. 551. a. 1972. november 5-i ülés, 1. napirendi pont (20/1972. Tan. határozat). 9 BKMÖL XXIII. 734. b. Hetényegyháza Községi Tanács iratai. Végrehajtó Bizottsági jegyzökönyvek. 56/1972. V. B. határozat. 10 Feljegyzés a Hetényegyháza község és Kecskemét város egyesülésével kapcsolatos tanácskozásról. 1972. október 25. (Irattár, Hetényegyháza iratai, 1652/81 szám alatt.) " Kivonat az 1972. 10. 29-én megtartott részközgyűlés és falugyűlés jegyzökönyvéből. 13/1972. határozat. (Uo.) 12 Kecskemét Város tanácselnökének 1972. november 5-én kelt 1684-3/1972 számú levele a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságához. (Uo.); BKMÖL XXIII. 552.1972. november 4-i ülés, 1. napirendi pont (170/1972. V. B. határozat). 13 BKMÖL XXIII. 734. a. Hetényegyháza Községi Tanács iratai. Tanácsülési jegyzökönyvek, (a továbbiakban: XXIII. 734. a.) 14/1972. tan. határozat.