Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓK

A népfelkelés sikertelenségének okai az alábbiak voltak: - A szabadságharc története során már többször bebizonyosodott, hogy a népfelkelés csak akkor tud hatékonyan működni, ha azt megfelelő számú reguláris katonaság is támogatja. - A szabadságharc történetéből kiderül, hogy ez volt az a régió, amely a legtöbb áldozatot hozta. A sok beszállásolás és fuvarozási kötelezettség, a nagyszámú katonaságok élelmezése kimerítette a vidék lakosságát. - A kolera kitörése. - A kényszerítő intézkedések (Madaras és Debrecen, rögtönítélő bíróságok) szintén csak az ellenérzést növelték. A lakosság félreinformálása sem hozta meg a kívánt eredményt, hiszen az események túl gyorsan pörögtek ahhoz, hogy az igazságot sokáig el lehessen titkolni, ezáltal a kormányzat elveszítette a hitelét. IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Kecskemét polgárai és Kossuth Lajos kapcsolata 1848 szeptemberétől 1849 júliusáig Aligha kétséges, hogy az egész magyarság körében rendkívül népszerű Kossuth Lajos iránti ragaszkodás a 19. század második felében és a 20. század elején Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Kiskunfélegyháza városok mutatták fel, ahol nemcsak utcákat, intézményeket neveztek el róla, hanem itt választották meg legelőször díszpolgárnak, innen ment küldöttség hozzá turini magányába. Ez a rendkívüli és maradandó kapcsolat valójában 1848 őszén alakult ki. Kossuth alföldi toborzó körútjára minden olyan munka utal, amely a szabadságharc érdemi ismertetésére vállalkozik. Bár ezek a mezővárosok a polgári forradalom és az áprilisi törvények nyomán semmi érdemi jogi vagy anyagi előnyökhöz nem jutottak, sőt ezek inkább hátrányosnak tűntek számukra, és a szeptemberi újabb reformokból sem származott hasznuk; mirid a délvidéki harcokból, mind az anyagi áldozatvállalásokból kiemelkedő mértékben vállaltak részt. Majd a horvátok szeptemberi támadása során feltűnő ügybuzgóságot mutattak az újabb nemzetőrök kiállításával, és ismételten sürgették a kormányt a fokozottabb ellenállás, a nagyobb mérvű katonai szervezömunka érdekében. A témával foglalkozó széleskörű történelmi irodalmunk nem utal arra, hogy a rendkívül szorongatott helyzetben Kossuth miért éppen ebben a térségben kezdte el toborzó körútját, minek volt köszönhető minden várakozást felülmúló sikere. Ezek a mezővárosok a szabadságharc átmeneti katonai kudarcai ellenére a következő hónapokban is kiálltak Kossuth és a központi kormány mellett. Nemcsak a tavaszi hadjáratban, hanem az összeomlás heteiben is erejükön felül támogatták a visszavonuló egységeket és a sebesült katonákat. A következő évtizedekben pedig a szabadságharc emlékének őrzésében jeleskedtek.