Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA Kecskemét és Hetényegyháza egyesülése 1972-1982
mutatóit alapvetően befolyásolhatta a kertvárosi léttel együtt járó infrastrukturális, egészségügyi és tömegközlekedési téren bekövetkező változás. A két település egyesítésére vonatkozóan a Bács-Kiskun Megyei Tanács V.B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya már 1979 áprilisában javaslatot dolgozott ki, amelyet azzal küldött meg a Bács-Kiskun Megyei Tanács V.B. Szervezési- és Jogi Osztályára, hogy a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyeztesse és a hivatalos előterjesztés formai követelményeinek megfelelővé tegye. 24 A megye előterjesztést küldött ebben a tárgyban az Építési és Városfejlesztési Minisztériumhoz is. Miután a két település egyesítésének ügye bejárta a hivatalos fórumokat, 1980 végén a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága már konkrét intézkedési tervet dolgozott ki az egyesítés előkészítésére. Ennek értelmében a kecskeméti vb-titkár, Sánta László számára a Városi Tanács V.B. Titkársága Szervezési és Jogi Osztálya gyűjtötte és foglalta össze a szakigazgatási szervek (Kecskemét Városi Tanács V.B. Kereskedelmi Csoportja, Művelődésügyi Osztálya, Testnevelési és Sportfelügyelősége, Pénzügyi Osztálya, Egészségügyi Osztálya, Műszaki Osztálya, Volán Vállalat Kecskeméti Igazgatósága) véleményét az egyesítés várható előnyeiről és hátrányairól. Az előnyök között felsorolta, hogy amennyiben Hetényegyháza városkörnyéki községben az egyesítés után a városra irányadó elvek szerint alakítják ki a választókerületeket, a tanácstagok létszáma jelentősen csökken, ami számtalan szervezési és tartalmi előnnyel járhat. Megemlítette, hogy a községi tanácsi szakigazgatási apparátus a feladatokkal már igen nehezen tudott megbirkózni, kirendeltség szervezése esetén viszont a feladatok egy része alól mentesülhet és élvezheti a szervezet-korszerűsítés minden előnyét. Kifejtette, hogy a község a családi házas lakótelkek kialakításához a korábbiakban a szükséges anyagi fedezetet nem tudta biztosítani, az egyesítés után azonban a fedezet városi keretekből egyértelműen biztosítható. Szintén előnyként értékelhető, hogy a községi pénzügyi szakmai feladatok közvetlen irányítás folytán minőségileg javulhatnak. Mivel a háztáji és kisegítő gazdaságok adóját a használt terület szerint illetékes tanácsnak kellett megfizetni, ez visszásságokat okozott, mert igen sok kecskeméti Hetényegyházán használt földterületet. Az egyesítés ezt a problémát megszüntetné. Ha Hetényegyháza csatlakozna Kecskeméthez, az általános iskolai és óvodai tárgyi feltételeket - az Alsófokú Oktatási Intézmények Gondnokságához, illetve az Óvodai Igazgatósághoz való csatolás eredményeképpen - szervezettebben lehetne biztosítani. Lehetőség nyílna az alapfokú ellátás javítására gyermekkörzet létesítésével, a központi ügyeleti hálózatba való bekapcsolással pedig az egészségügyi ellátás színvonala is jelentősen javulna. Megoldódna Hetényegyháza bekapcsolódása a városi tömegsportmozgalomba, mivel a városi létesítmények e célra rendelkezésére állnak. A csatlakozás esetleges hátrányaként jelentkezne azonban az, hogy a kereslet várható növekedése miatt a telekárak feltehetően növekednének. Mivel a városi adószint magasabb, esetleg némileg növekednének a hetényegyháziak adóterhei (házadó, ebadó, háztáji és kisegítő gazdaságok adója). A személyszállítás és a kereskedelmi ellátás területén az egyesítés valószínűleg semmiféle változást nem vonna maga után. 25 A Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya 1979. április 23-án kelt, 8.964/1979. számú levele Kecskemét Város Tanácsának Elnökéhez. (Irattár, Hetényegyháza iratai, 1652/1981 (1697/1979.) szám alatt.) Dr. Szombathy Zoltán, a Kecskemét Város Tanácsa V. B. Titkársága Szervezési és Jogi Osztálya vezetőjének 1980. december 10-én kelt, 1535-2/1980. számú levele dr. Sánta László V. B. titkárhoz. (Irattár, Hetényegyháza iratai, 1652/1981 (1535-1/1980) szám alatt.)
