Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PINTÉR ILONA Pataj vásári pere (1810-1838)

újabb királyi kegyelemből két vásárok által meg is szaporíttatott, és ezen felséges privilégium is annak rendje és módja szerént a tekintetes nemes vármegyénél public áltatott, melynek köv étkezésiben városunk azoknak mind az öt rendbeli vásárjainknak ususában és ekkoráig tartott pacificum possessoriumjában

90 volt. Hazánk törvényei pedig az éjféle privilegialis jussoknak megsértését nyilvánságosan tiltanák, amennyiben pedig mégis megesne, annak orvoslását repositio

91 által határozták meg. Ugyanazért alulírottak, úgymint megyebeli contribuensek

92 az eránt alázatosan a tekintetes nemes vármegye előtt esedezünk, hogy nemcsak az erőhatalommal tőlünk elvett Sz. Péter és Pál napján tartatott vásárnak jövedelme visszaadattasson és amennyire azon erőszak által privilegialis jussunkban törvénytelenül turboltattunk,

93 repositionk kegyesen rendeltessen, hanem a jövendő időre is (avagy csak míg ez eránt a felsőbb helyről kegyelmes rendelés érkezne) az efféle erőszakoskodásoktól és nyilvánvaló jussaink sérelmétől bennünket hathatósan megmenteni méltóztasson. "

94 A beadványokról a földesurak hamar tudomást szereztek. Tahy Antal egy 1819. december 11-én kelt levelében nemcsak helytelenítette a város lépéseit, hanem egyértelmű fenyegetést is megfogalmazott: „Tudva vagyon már előttem az, hogy kegyelmetek a vásárok eránt az instantiajokai beadták, de hogy a mai napig sem nyertek még csak választ is, de nem is fognak mindaddig, még ez eránt először a közönséges

96 uraságok meg nem fognak kérdeztetni. Ezen dolog tehát még több időbe fog kerülni, mintsem kegyelmetek azt gondolják, mivel semmit nyakra-főre a felsőbb ítélő bírák senki kedvéért végsőképpen addig sem el nem végeznek, sem pedig el se is végezhetnek, méglen mind a két rész ki nem fog hallgattatni. Ezen okbul intem kegyelmeteket, hogy mindaddig, még a felsőségtül valami végső határozás nem érkezik, és az uraságok és kegyelmetek közt fennforgó kérdéseket vagy jóra, vagy rosszra nem fogják elintéztetni, csendességgel és békességes tűréssel legyenek, hogy magokra netalántán nagyobb bajt ne vonjanak, mint amilyenben vannak. Mert vagy megítéltetik kegyelmeteknek mind az öt vásár, vagy nem. Ha meg nem ítéltetik, úgy semmi rövidségük úgysincs, ha pedig megítéltetik, úgy az elmulasztott hasznokat és károkat is meg fogják kegyelmeteknek ítélni. (...) En magam is sürgetni fogom, hogy ezen kérdés mentül elébb végeztessen el, de addig a földesúri jussomtul sem el nem állok, sem pedig el nem állhatok, azt kegyelmetek magok is jól tudják. (...) Némely meggondolatlan Patai lakosok, akik azt gondolják, hogy nékik az Isten sem parancsol, mindenféle bolond beszédeket és ellentállásokat rebesgetnek, melyeket én egy fülemen be, a másikon pedig kibocsájtok. Azt gondolják talán az oly meggondolatlan emberek, hogy az által valamit nyernek? Korántsem, mert bizonyosak lehetnek abban, hogy mind testi büntetéseiket az első uraság székin

97 meg fogják kapni, mind pedig avval csak azt nyerni, hogy soha többé a regálék arendatioját,

98 akármit adnának is érette, meg nem nyeri a város. Mentül nagyobb becsülettel viseltetnek s alázatossággal a földesurak eránt a lakosok, azok bizonnyal annál engedelmesebbek békességes birtokában visszahelyezés adófizető lakosok háboríttattunk BKMÖL V. 320/a Vásári per iratai, 1819. - A kérelem kelte: 1819. november 30. kérelmüket közös az úriszék legközelebbi tárgyalási napján bérletét