Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PINTÉR ILONA Pataj vásári pere (1810-1838)
míg onnét a kegyes rendelés megérkezne, bennünket az eddig gyakorlott vásári administrationak 72 módjában meghagyni, manuteneálni 73 és a beveendő különben is csekély vásári jövedelmet, bátor az uraság tisztje jelenlétében egybeszámítván, nálunk se quest rumba 74 tétetni méltóztasson. " 75 A főszolgabíró azt válaszolta, hogy a város a vita eldöntéséig engedje át a bérlőnek a vásári jövedelmeket, de a befolyó pénzt a vármegye tisztviselőjének jelenlétében számolják meg az esetleges jövőbeli viták elkerülése érdekében. 76 A Péter-Pál napi vásár az előzményeknek megfelelően nem zajlott le incidens nélkül. A vásáron jelenlévő megyei kiküldött, Jeszenszky 77 János így számolt be a történtekről: „Alolírott, e jelen való levelem rendiben (Járásbeli te(kin)t(e)tes főszolgabíró Földváry Gábor úrnak Pataj városa elöljárói folyamodására tett indorsatája 78 következésében) hiteles bizonyítást teszek arról, hogy tudniillik amidőn a mai (...) napon nevezett Pataj városában tartatott úgynevezettpéter-páli baromvásár napján tanácsbeli személyek, Czirok István, Taba György és Beni János, mint vásárbírák, Hertzegh Pál és Tóth Josef nótárius 7 urakkal egyetemben az e végre kirendelt cédulaháznál megjelentek, és ugyan nemzetes Nyáry Péter mezei biztos úrnak, Tóthfalusi Josef város bírójának és az én személyes együtt jelenlétünkben, dobverés által is a vásárt felszabadították, mind pedig a szokott mód szerént vásári foglalatosságaiknak gyakorlásához kezdettek volna, akkor t.i., midőn a kívántató passusok 80 a helybéli lakosok marháikról íratván, a külföldiek által pedig egynehány darab marhákra szokott vásári cédulák váltattak, adajővén te(kin)t(e)tes Tahi Antal úr Kreskovits Mártony nevű ispánjával együtt, és a házból a külföldieknek kiküldetését elsőbben is sürgetvén, azután mint a pataji regale beneftciumoknak arendatora a vásárokhoz való elsőségét a város felett megismertetni kívánván, ezen vásári jövedelemtől és minden vásári jussoktól s haszonvételektől a nevezett bírákat és azok által a privilégiait 81 várost hathatósan ( úgy is, mint földesúr) eltiltotta, melyre a nevezett város bírája a több elöljárósággal együtt solemniter 82 protestálván, nyilván és valóságosan ellentmondottak, s a városnak kilencvenegynehány esztendei ebbéli szabad és csendes birtokát elölterjesztették, mely ususoknak s a kegyelmes privilégiumokkal való szabad éléseknek annyival inkább leendő megsértődését nyilatkoztatták ki, mennyivel bizonyosabb az, hogy a méltóságos uraság mégcsak a kegyelmes privilégiumnak birtokában sem lévén, (hogy) vajon ezen vásár volna-é az, melyet a tisztelt uraság magának tulajdonává tenni kívánna, vagy másik, azt megmutatni nem tudná, mindazonáltal ezekre nem ügyelvén, a tit(ulá)l(t 83 uraság tovább azt jelentette ki, hogy ha erővel kíván a város élni, akkor eláll, különben nem. Melyre az elöljáróság, különösen Herczeg nótárius úr azt felelte, hogy távol légyen (tőlük), ez gondolat)okban sincs, és ettől az Úr Isten mindnyájukat őrizze, hanem a magok jussainak oltalmazására ezen megkülünböztetett és törvényes lépést tenni szük72 igazgatásnak, intézésnek 73 megtartani 74 letétbe 75 BKMÖL V. 320/a Vásári per iratai, 1819. - A levél kelte: 1819. június 29. 76 Uo. Az előbbi levél felzetén, a rájegyzés dátuma: 1819. június 30. 77 Jeszentzkynek írva is előfordul 78 hátirati intézkedése 79 • jegyző 80 járlatlevelek 81 kiváltságos 82 ünnepélyesen 83 nevezett
