Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PINTÉR ILONA Pataj vásári pere (1810-1838)

Pataj vásári pere (1810-1838) Pataj - a hódoltság korából csekély számban megmaradt források szerint - már a XV. század elején oppidum 1 volt. Rangját valószínűleg Zsigmond királytól nyerte 1409-ben. 1435-ben, 1449-ben és 1539-ben újabb kiváltságlevelek születtek a ja­vára, mindezek azonban a XVI. században folyó harcok során elvesztek. II. Ferdi­nánd 1627-ben megújította az addig megszerzett kiváltságokat, de ez az oklevél is megsemmisült a török uralom idején, lényegében a városiak hibájából. Úgy igye­keztek ugyanis elrejteni a fontos iratokat és tárgyakat az ellenség elől, hogy elásták őket, de .mivel nem volt megfelelő a csomagolásuk, tönkrementek a föld alatt. A le­véltár föld alá nem mentett része a kivonuló török csapatok által elkövetett gyújto­gatás során semmisült meg a XVII. század végén. 2 A város első ismert földesura az I. Ferdinánd király által 1561-ben megújított adománylevél 3 szerint a Paksi család. 4 A családi birtok Tolna, Fejér és Solt várme­gyei terüleket foglalt magában. Az uradalom a török kiűzése után a kincstár tulajdo­nába került, onnan vásárolta vissza a család 1703-ban. Az, hogy pontosan miért ke­rült ki a család tulajdonából, nem egyértelmű. Oka lehet az, hogy a XVII. század vé­gén Paksi Lászlóval kihalt a család férfiága, de az is, hogy a birtok hódoltsági terü­letre esett. A visszavásárlásban érdekelt családtagok az 1608-ban szabolcsi alispán­ként ismert Paksi Miklóstól származnak. Jármy Ferenc, Jármy András és László örökösei, Nyakas György, Daróczy István, valamint valószínűleg Paksi Judit (férje­zett Becsky Györgyné) és Paksi Klára (férjezett Holló Zsigmondné) váltotta meg az uradalmat a kincstártól, összesen 32 ezer ft-ért. A családtagok többségének azonban nem volt pénze, ezért a teljes összeget a Paksi János ágából származó Daróczy Ist­ván tette le. Az ő ágára kb. tizenötezer ft esett, a Sára- és Kata-ágiakra tizenhétezer. Az utóbbiak azzal a feltétellel kapták a kölcsönt Daróczy Istvántól, hogy ha két év múlva nem tudják visszafizetni, akkor a birtokrészük az övé és utódaié lesz. 5 A későbbi adatok arra vallanak, hogy az adósok nem tudták megadni a kölcsönt. Az 1790-es években mindenesetre Pataj négyötödével Daróczy István unokái, Szá­raz Julianna és Száraz Erzsébet rendelkeztek, a Paksi család többi ágáról származók csak a maradék egyötödön osztoztak. 6 1 mezőváros 2 Pest-Solt megye 1860. évi település-statisztikai leírása. Pest Megyei Levéltár, Bp. 2000. 124-125. 3 BKMÖL V. 320/a Dunapataj mezőváros feudális kori iratai (a továbbiakban: BKMÖL V. 320/a) Ok­mánytár, 1561. (másolat) 4 A családnév Pákosi, Pakos, Paxi és Paksy változatban is ismert. 5 BKMÖL V. 320/a Úrbéri per iratai, Processus urbarialis oppidanorum Patajensium contra et adversus dominium terrestrale penes assistentiam físci magistratualis, anno 1795 die 9 a mensis Xbris coram sede dominali incaminatus (a továbbiakban: Perkötet) 499-508. 6 Uo. Tanácsi levelek és intézkedések, 1791. április 10-i és 1792. október 20-i feljegyzés. - Daróczy István és Sokoray Erzsébet örököse Daróczy Katrina, akinek a férje Száraz György. Az ő vagyonukat két leányuk, Julianna és Erzsébet örökölte. Száraz Julianna, aki báró Rudnyánszky József felesége lett, hosszú életet élt. 1818 novemberében halt meg, addig ő bírta Pataj kétötödét. Igen sok örökös maradt utána: 13 gyermeke született, akik közül 8 megérte a felnőttkort és utódokat is nemzett. Száraz Erzsé­bet, aki szintén kétötöd részt örökölt Patajból, 1782-ben halt meg. Ketten örököltek utána: Rosti Pálné, született Nedeczky Anna és Mondbach Ferencné, született Mayer Franciska. A fennmaradó egyötöd részen osztoztak a Paksiak többi ágából való leszármazottak: a Cseh, Kornis, Egerer, Tahy, Kiss és Csik családtagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom