Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET Kossuth Lajos kapcsolatai és emléke a Jászkun Kerületben

A levél bensőséges, mély barátságról árulkodik. Megszólítása: „Kedves Barátom Lajos!" Zárómondata: ,Az Isten áldjon meg Édes Lajosom! Legyen reád több gondja, mint erre a szegény Országunkra. Nem szűn meg örökre jó barátod" Illéssy János. A második levélben Illéssy a bebörtönzött Lovassy Lászlónak keres ügyvédet Kossuth által. A harmadikban beszámol a Kunságot súlytó éhínségről és kéri a "Tudósítást". Az Országgyűlési Tudósításról van szó, aminek Illéssy is előfizetője volt. Ez utolsó megmaradt levélnek is a zárómondatát idézem: „Élj Boldogul! Küld el a Tudósítást, örvend láthatni írásaidban is Illéssy János" Legközelebb a nagy vihart kavart 1843-44-es jászkunsági mozgalomban bukkan fel Kossuth neve. A mozgalom a redempcióban elnyert autonómia, s az egykori választási és adófizetési elvek helyreállítását tűzte célul. A sérelmek orvoslását az országgyűléstől várták, ahol ekkor került napirendre a szabad királyi városok igazgatásának rendezése. A jászkunok a kerület igazgatásának reformjában reménykedtek. A rendezés mikéntjéről azonban más elképzelése volt a konzervatív közgyűlésnek és más a lakosságnak, s a kerület haladó erőit képviselő maroknyi csoportnak. Ez utóbbiak élére állt a jászberényi főbíró Pethes József, aki mögé felsorakozott követelésével a három kerület többezres tömege. 1843. júliusában a jász helységek elkészítették írásba foglalt folyamodásukat, hogy a közgyűlést megkerülve közvetlenül jusson el követelésük az országgyűléshez. A folyamodvány azonban túlságosan sértőre sikerült, ezért Pethes megígérte a jászságiaknak, hogy „majd Pesten a folyamodást újságíró Kossuth Lajos úrral közlendi, s ha mi kihagyandók lesznek az instanciábul, kifognak hagyatni. "

5 A Kossuth felé irányuló bizalom, szólt a jótollú újságírónak, de bizonyára szólt a harcos liberális politikusnak is. Hiszen a fő követelés nem más volt, mint a tisztségviselők adó alá vonása, a közös teherviselés és a szabad választási jog visszaállítása, a nepotizmus megszüntetése. Igaz, mindez a privilégiumok, a jászkun autonómia keretein belül. Híre-hamva sincs még a korszakváltó 1848-as áprilisi törvényeknek, Kossuth politikai és szónoki tehetsége azonban a Jászkunság népében már nyilvánvalóvá tették; Kossuth az ő emberük, s amit ő jónak lát azt kell követni. Bizalom és megbecsülés árad felé, amit a helyi vezető, a liberális Pethes József tart ébren. Pedig Kossuth véleménye csak részben egyezhetett a jászkun követelésekkel, hiszen a privilégiumok előtérbe helyezése az elveivel ellenkezett. Amikor egy évvel korábban 1842-ben a hajdú városok érdeklődtek nála, hogy az országgyűlés elé terjesszék-e a hajdúszabadság kérdését, Kossuth az őt felkereső küldötteknek kifejtette: „én általában véve semmi apróbb szabadalmas testületnek, legyen az királyi vagy másképpen szabadalmazott város, Szabad hajdú, Jász vagy Kun Kerület barátja nem vagyok ... mert ily apróbb szabad testületek mindenkor, de különösen törvényhozáskor magokat a kormány eszközeivé alacsonyítják, a megyék hatóságai és municipiális jogokat gyengítik. "

6 Sajnos a források hiányában nem tudjuk Kossuth további szerepét dokumentálni. A Jászkunság koordinációjában az országgyűlés nem hozott eredményt. Számunkra mégis értékes adaléka ez a jászkunsági Kossuth kultusznak. S szinte az is természetesnek tűnik, hogy az első népképviseleti választáson a Jászkun Kerület székvárosa Jászberény egyhangúan, közfelkiáltással Kossuth Lajost választja képvi5 Szolnok Megyei Levéltár (SZML) JK. Fenyítő Törvényszék iratai 33. füzet 1. köt. 14. sz. - 2. G. 6 PAPP Klára, 1994. 314.