Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - SÜLI ATTILA A Jászkun-kerületek népfelkeléseinek szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban

- Nyíregyházi újonctelep. Ezt Korponay Karcagra rendelte. Ezen „alakulat" szinten nem volt felfegyverezve és felszerelve. - 50 fős Lehel huszár csapat. (Babos főhadnagy vezetésével) Őket bízta meg a szentágotai híd birtokbavételével. Összpontosítási helyként Karcagot jelölte ki, de ha ezt az oroszok elfoglalnák, akkor Kunszentmártont.

34 Július 5-én Korponay felolvasta Kisújszálláson a miniszterelnök népfelkelési rendeletét, és elrendelte az azonnali kiállítást. Kiderült azonban, hogy a nagykun tisztviselők nagy része elmenekült. A következő napon a 6 nagykun városhoz intézett rendeletet. Ebben Karcag, Túrkeve, Kisújszállás és Kunszentmárton népfelkeléseit a szentágotai hídhoz rendelte a saját parancsnoksága alá. Madaras és Kunhegyes népfelkelését pedig a nagyiványi hídhoz.

35 Közben Babos főhadnagy jelentette* hogy a szentágotai hidat megszállta, mire Korponay személyesen szemléte meg azt, és mindent megtett annak esetleges felszedésére. Még ezen a napon bontotta ki itt a népfelkelés zászlaját. Szintén ekkor érkezett meg a teljes karcagi népfelkelés, amely 2 gyalogos zászlóaljból és 1 lovas századból állt. Közben Székely

3 százados megszállta a tiszafüredi hidat és előkészítette a felgyújtáshoz. Július 7-én megérkezett a túrkevei népfelkelés is. A madarasi népfelkelés pedig ekkor indult el Nagyiványhoz. Ennek a tábornak a parancsnoka Kálmány

37 őrnagy volt. A következő napon a kunszentmártoni népfelkelés is megérkezett a szentágotai táborba. Őket gr. Tholdalagi őrnagy követte 100 lándzsás népfelkelővel. Az így felállt népfelkelő táborok helyzetéről Korponay levélben is értesítette Perczel tábornokot. Gondoskodott a Bihar és Békés megyei népfelkelésekről is. Az előbbit Nagyváradra, az utóbbit Füzesgyarmatra rendelte. Rendeletet intézett a Kiskunsághoz is, melyben 500 lovas kiállítására kötelezte őket.

38 Július 7-én Korponay elrendelte a Kiskun kerület gyalogos népfelkelésének Kunszentmártonba vonulását, valamint a kerület számára 500 lovas kiállítását, hogy a Debrecenből kivonult orosz csapatokat üldözhessék.

39 A tömeges népfelkelés összehívása helyett Patay főkapitány lovas szabadcsapatok felállítását javasolta, és ezt Kossuth kormányzó is támogatta.

40 Ezen szabadcsapatnak a kiállítását a következő kivetési arányban tervezték ; 34 R.31.1025.t. 35 Uo. ; Túrkeve városa egy 1117 fös zászlóalj állított ki, amely 6 századra oszlott. Ezek parancsnokai a következő személyek voltak: Hajdú Imre ügyvéd, Kiss Lajos tanácsnok, Kiss István ügyvéd, Bátakeszi József jegyző, Katona Sándor főjegyző, Vincze Ignácz. (HERENDI, 1901. 99.) 36 Székely József. (1825-1895) Polgári származású, ügyvéd. 1848 tavaszától fogalmazó a belügyminisztériumban. Szeptembertől hadnagy a Zrínyi önkéntes, októbertől 35. Zrínyi honvédzászlóaljban. A móri csatában fogságba esik, de megszökik. 1849. 02. 11-től százados és Bangya őrnagy segédtisztje. Később Kossuth katonai irodáján teljesít szolgálatot. A kiegyezés után újságíró, majd Pest megye főlevéltárnoka. (BONA, 1988. 580.) 37 Kálmány Lajos honvéd őrnagy. (1797-?) Polgári származású. 1848 tavaszán főhadnagy a 4. helyőrségi zászlóaljnál Spalatóban. 1848. 06. 13-tól százados a 4. honvédzászlóaljban. Szenttamás ostrománál megsebesül. 1848. 10. 30-tól őrnagy, a 43. honvédzászlóalj parancsnoka. 1849 február végétől Karcag, majd 07. 5-től Kunmadaras térparancsnoka. Aradon 8 évi várfogságra ítélik, de 1852-ben kegyelmet kap. 38 HERENDI, 1901. 99. dátum: 1849. 07. 06. 39 HERENDI, 1901.99. 40 KLÖM. XV. 352/d. ; Kossuth levele Perczel tábornokhoz. (Uo./e) ; HERENDI 1901. 103. 41 HERENDI, 1901. 102-103.