Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)
KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - SÜLI ATTILA A Jászkun-kerületek népfelkeléseinek szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban
parancsnok maradást parancsolt. Rögtön népgyűlés összehívását rendelte el, amit a mezei munkák miatt nem lehetett megtartani. Végül a város megígérte 100 lándzsás népfelkelő kiállítását. Innen intézett rendeletet Heves megye tiszántúli részének szolgabírájához. Ennek lényege a következő volt: szakítson meg minden összekötetést a megye megszállt részével, illetve rendelje el a tömeges népfelkelést. Innen Kisújszállásra ment, ahol a törökszentmiklósihoz hasonló kép fogadta. Ezután megvizsgálta a Nagykunság stratégiai helyzetét. Megállapította, hogy a terület védelmi szempontból meglehetősen rossz, hiszen csak a mocsaras területek védhetők, de ide nehéz tüzérséget telepíteni. Végül a Hortobágyra helyezte a védelem súlypontját (Tisza-Berettyó-Körösök vonala). A Hortobágy és Nagykunság határában két híd volt. Az egyik a Karcaghoz tartozó szentágotai csárdánál, míg a másik Madaras határában (Nagyiványi híd). így a védelmi vonal lényegét ezen két híd jelentette, melyek biztosítása révén elejét akarták venni egy Debrecen irányából induló támadásnak. Ezeket a kunok, a hajdúk és a Szabolcs megyei népfelkelők biztosították. A jászokat, a Pest és Heves megyei népfelkelőket pedig Hatvanhoz rendelték. 25 A hatvani népfelkelő tábor azonban meg sem alakult. Pest és Heves megyék megszállásuk után már nem tudtak érdemben bekapcsolódni, míg a jászokat maga Perczel küldte haza. Ennek oka az lehetett, hogy a népfelkelők nagy számuk ellenére kevés harcértéket képviseltek, míg élelmezésük komoly problémát jelentett. 26 Korponay a Nagykunságot 7000 gyalogos és 2-3 ezer lovas kiállítására kötelezte. 27 Ugyanakkor mozgósította a hajdú-kerületi népfelkelést is. A nánásiak közül 150 főt Szentmihályra, 50 főt Polgárra, 5 főt Dobra, 5 főt Dadára és 10 főt Lökre rendelt. Ezek feladatául szabta, hogy a Tisza partján cirkáljanak, nehogy az oroszok észrevétlenül hidat verjenek. 28 A hadháziak azt jelentették, hogy a városban dühöng a kolera, ezért nem javasolják a népfelkelés kiindítását. 29 Szoboszló 400 gyalogos és 150 lovas elküldését ígérte meg. 30 A böszörményi népfelkelésből 100 gyalogost és 50 lovast Debrecenbe rendelt Korponay, míg a többit a Tisza partjának szemmel tartására vezényelték ki. 31 Ezen feladatot egyébként Korponay Sillye Gábor feladatául szabta. 32 Korponay a következő erőket akarta még felhasználni a védelemhez: - 137. honvédzászlóalj. Ez azonban újoncokból állt, fegyverzet nélkül. A legénység nagy része román nemzetiségű volt, az oroszok közeledtének hírére 400 fő elszökött, így parancsnoka, gr. Tholdalagi 33 őrnagy nem javasolta harctéri alkalmazását. 25 R. 31.1025. t. 25 A kormány kiáltványa a főváros lakosságához, dátum: 1849. 07. 08. (KÖZLÖNY, 1849. 07. 14.) Közli: Szemere. 1990. 556-557. o. Ebben a kormány a népfelkelést már szükség nélküli áldozatnak tartja.; A jászok hazaküldéséről: KLÖM XV. 453/d. Patay József jászkun főkapitány levele Kossuthoz, dátum: 1849. 07. 09. A tömeges népfelkelés összehívása helyett a szabad lovascsapatok felállításátjavasolja. A javaslatot a kormányzó támogatta. 27 R. 31. 1025. t. 28 Htl. 37/75. Korponay ezredes levele Sillye Gábornak. Nádudvar. 1849. 07. 10. 29 Uo. 37/77. dátum: 1849. 07. 10. Sillye e miatt függesztette fel Hadházban a népfelkelést. (Htl. 37/83. Sillye Gábor levele Hadháznak. Böszörmény. 1849. 07. 10.) 30 Htl. 37/78. Szoboszló levele Sillye Gábornak. 1849. 07. 10. 31 Htl. 37/79. Korponay levele Sillyének. Szoboszló. 1849. 07. 10. 32 Htl. 37/80. dátum: 1849. 07. 10. 33 gr. Tholdalagi Mihály. (1816-1876) Középbirtokos, főnemesi származású. 1849 tavaszától nemzetőr őrnagy Marosszékben. VI. 12-től a Nagykárolyban alakuló 137. honvédzászlóalj parancsnoka. A kiegyezés után Marosszék fökirálybírája, majd árvaszéki elnöke. (BONA, 1987. 318.)
