Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen

A tárgyalások közepette írta meg levelét Simonyi Kecskemét föbírájának, Csányi Jánosnak az országgyűlésen tapasztaltakról. Beszámolt a már eddig úrbéri örökváltsági szerződéseket kötött községek kármentesítését illető vitáról, s annak lezárásáról: „... E tárgy némi ingerültséggel mind tegnap, mind a mai napon megvitattatván - írta -, végre sikerült a képviselőház többségét oda bírni, hogy mind azon községek, melyek magokat az 1833 dik Évi Januarius Hónap 1-ső napja után váltották meg, kármentesíttetni fognak. E' szerént tehát azon vakságainkra nézve, melyek a mondott határnap után történtek, a kármentesítésre nézve biztosan számíthatunk. " A korai örvendezéstől azért óvta a várost, mivel így folytatta: „Az hogy a kármentesítés alapjául a ' kötött szerződésekben meg állapított öszveg fog e alapul vétetni, vagy pedig a megváltott javadalom betse? még elhatározva nints 's e részben a ministerium fog utasíttatni, hogy miután e szerződések igen különbözők, tervet és törvény javaslatot terjeszszen a jövő országos ülésre. " Kiemelve a Kecskemét érdekében felszólaló képviselőket, így zárta levelét: „Hogy reánk nézve kedvező eredményt eszközölhettünk, köszönettel tartozunk Nyári Pál és Klauzál Gábor képviselő urak erélyes fellépésének. "

34 Az országgyűlés határozatot fogadott el tehát az úrbéri kármentesítés tényleges kifizetéséről és a magukat megváltott úrbéres községek kármentesítését is kimondta egyúttal. A kifizetés módját azonban nem részletezte. Kimondta a határozat, hogy az úrbéri jószágokon fekvő adósságokat is átveszi az állam, ennek biztosítására 5%-kal kamatozó „fizetésbizonyítványokat" ad ki. Akiknek nincs adósságuk, kárpótlási követelésük erejéig a kincstári javakból lesznek kártalanítva. Az alsóház szeptember utolsó napjaiban küldte át a kármentesítési javaslatát a felsőháznak. Itt több módosítást fogalmaztak meg: pl. A kártalanítandó birtok becslése helyett olyan megoldási módra van szükség, amely rövidebb idő alatt hajtja végre a kártalanítást. A felsőtáblai vélemény csak 1848 decemberében került újra tárgyalásra a képviselőház elé.

35 Amíg az országgyűlés földbirtokos többsége a kármentesítést tartotta az egyik legégetőbb kérdésnek, a ház radikális tagjai a jobbágyviszonyok még fennálló maradványainak felszámolását sürgették. Az 1848:IX. tc, vagyis a jobbágyfelszabadítás csak az úrbéres jobbágyokra vonatkozott, a jobbágyok tulajdonába adva úrbéres földjeiket. A többségben levő zsellérek csak a hűbéri jellegű szolgáltatásoktól mentesültek, földhöz azonban nem jutottak. A ház szeptember 19-én kezdte meg az úrbéri javaslat vitáját. Deák Ferenc 11 cím alatt 77 §-ban terjesztette be javaslatát, amely a hűbéri viszonyok majd minden ágára kiterjedt. Szeptember 22-éig a tárgyalásban a 13. §-ig jutottak el. Sem Karika sem Simonyi nem szólalt fel a vitában. Két alkalommal, mikor névszerinti szavazást rendelt el a ház elnöke, Karika igennel voksolt. Szeptember 20-án a szőlődézsma megváltásáról szóló rész tárgyalása során Karika arra szavazott, hogy az ne megváltható, hanem kármentesítés mellett azonnal megszüntetendő legyen, és a szőlődézsma kárpótlását az állam vállalja magára. Szeptember 22-én igennel szavazott arra is, hogy a majorsági házas zsellérektől házaikat és házhelyeiket elvenni nem lehet (ezeket is az állam váltja meg). (Simonyi János nem voltjelen az üléseken.)

36 Szeptember 22-én a 13.§-ig jutottak el a tárgyaBKMÖL IV. 1604 11/85. irat BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 67-68. KÖZLÖNY, 1848. szept. 24. 107. sz. 552.