Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen

17. § A községi iskoláknak egyenes felügyelése a községek által választandó bizottmányokat illeti. "

18 Ezt követően a magyar hadseregről szóló törvényjavaslat vitáján nyilvánított véleményt Simonyi. A 4., 5. és 6. paragrafusok módosítására „igennel" szavazott. (Karika a szavazáskor nem voltjelen.) Az önálló magyar hadsereg felállítására vonatkozó javaslatot Mészáros Lázár hadügyminiszter július 21-én terjesztette be, augusztus l-jén került a képviselőház elé, de elhalasztották a tárgyalást, míg az egész hadügyi kérdést magában foglaló törvényjavaslatot és költségvetést a hadügyminiszter elkészíti. A hadügyminiszter augusztus 5-én nyújtott be javaslatot az újoncállítás szabályozásáról, ez nem került tárgyalás alá, ellenben a ház augusztus 16-án kezdte meg a magyar hadseregről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Kossuth már a minisztertanácsban szembehelyezkedett Mészáros javaslatával, aki nem akarta elvágni a hadsereg egységéhez ragaszkodó dinasztiával való megegyezés, vagy kompromisszum lehetőségét. Kossuth magyar vezényleti nyelvű és nemzeti zászlókat használó haderő felállítását kívánta. A liberális nemesség képviselői Deák és Klauzál Kossuth mellé álltak. A központi bizottmánynak kiadott javaslat alapos átdolgozásra került. Belevették a javaslatba, hogy a megajánlott újoncokat külföldön csak abban az esetben alkalmazhatták, ha az országot külellenség támadná meg. A bizottmány magyar vezérleti nyelvet és szervezetet akart. A jövőben a törvény szerint a magyar hadseregben nem lehetett volna olyan tiszteket alkalmazni, akik a magyar nyelvet nem bírják. A bizottmány javaslata csak a belföldön állomásozó 3 zászlóalj és 2 tartalékszázad, a lovasságnál 4 osztály és tartalékszázad kiegészítésére vonatkozott. A hadügyminiszter újabb módosítást, a külföldön állomásozok kiegészítését javasolta. Míg a bizottmány javaslatában új ezredek alakításáról volt szó, melyek vezényleti nyelve magyar lenne (4.§), a képviselők többsége a hadügyminiszter módosítása szerinti új honvédzászlóaljak alakítása, ezek vezényleti nyelvének azonnal magyarrá nyilvánítása mellett voksolt (5.§). A bizottmány a többi magyar sorezred magyar lábra állítására és az új ezredekbe olvasztására tett javaslatot, amit a ház viszont szintén a hadügyminiszter javaslatára - úgy módosított: „Mihelyt a körülmények megengedik" (6.§).

19 Simonyi ezekre a módosításokra szavazott igennel.

20 A ház ezeket a módosításokat terjesztette névszerinti szavazásra, melyeket 226 szavazattal elfogadtak a képviselők 117 nem szavazat ellenében.

21 Hat napon keresztül tartott a javaslat vitája az országgyűlésben.

22 Még július 29-én került a ház elé Kossuth pénzügyi törvényjavaslata. Az előterjesztés 3 fő részből állt. Az 1. rész az április 11-től június 30-ig terjedő pénzkezelés számadását tartalmazta. (Kossuth ebben a részben beszámolt eddigi pénzügyi tevékenységéről, a felmerült nehézségekről, amit az üres kincstár okozott, a bankjegykibocsátásról.) A 2. rész a költségvetést tárgyalta (1848. júl. 1-től dec. 31-ig terjedő időre vonatkozóan). A 3. rész az 1849. évre szóló költségvetést és adótervezetet foglalta egybe. Ez a törvényjavaslat fontos eredménye volt a magyar pénzügyek függetlenségéért folytatott harcnak. Évszázadokon keresztül nem adtak számot a 18 BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 221., 619-620. 19 BEÉR-CSIZMADIA, 1954.570-571. 20 KÖZLÖNY 1848. aug. 24. 76. sz. 379. 21 BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 195. 22 A felsőház aug. 29-én fogadta el a törvényjavaslatot. Az uralkodó azonban csakúgy mint a többit, ezt a törvényt sem szentesítette. BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 53-54.