Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)
KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÁLMÁNY BÉLA Kossuth Lajos a rendi diéták követe (1825-1848)
Balogh Kornél (Győr, 1804-uo., 1880) Győr megyei követ felszólalását, amelyben megbízói nevében a kormány intézményét képező bécsi bank helyzete miatt támadt nyugtalanságra hivatkozva a monarchia pénzügyeinek vizsgálatát indítványozta, Kossuth arra használta fel, hogy maga is bizalmatlanságát fejezze ki a deficitet képező birodalmi kormány politikája iránt. Tudta, hogy Metternich herceg és Apponyi György kancellár az országgyűlés berekesztését és az erőszak bevetését fontolgatja, ezért a bécsi kormányzat megbuktatását fűzte célul. Érvelése szerint hiába mutatták ki hivatalosan az osztrák bank állítólagos egyensúlyát, sőt aktíváit, a magyar országgyűlésnek „alkotmányos kezelés alá" kell tenni az ország pénzügyeit, az állam jövedelmeit és szükségeit. Tehát önálló magyar fináncminisztériumot kell kapnunk, mert különben a „rólunk nélkülünk intézkedő idegen hatalom" pénzviszonyainkban zavarokat okozhat. A bécsi rendszert természet elleni, „elvénhedt", káros jelzőkkel illette, kijelentve, hogy eljött az idő annak halálára halálára. A dinasztiának választania kell saját java és egy korhadó rendszer tartogatása között. A magyar országgyűlésnek biztosítani kell az eredményességét az alkotmányos fejlődés, a belnyugalom és a nép érdekében - ezért munkához kell látni és a régi sérelmek helyett reformokat kell hozni - a dinasztia érdeke is ezt követeli. Ezután felsorolta a nemzet szellemi és anyagi javára szolgáló sürgős teendőket. A királyi szék iránti tántoríthatatlan hűség taktikailag kötelező hangoztatása mellett azt kérte, hogy a király küldjön az országgyűlésre a Helytartótanácstól olyan tagokat, mint biztosokat, akik felelősen részt vesznek az országgyűlési tárgyalásokban és egyszersmind elősegítik a törvények mielőbbi szakszerű előkészítését. A lenyűgöző szónoki képességgel előadott beszéd megtette hatását, az addigi tétova és a kormánypárt által tudatosan hátráltatott, áldemokratikus ellenjavaslatok tárgyalásával nehezített törvényalkotási munka új irányt kapott. Az iromány eredetileg nyomtatott címe: „Felírási javaslat a békés útoni átalakulás biztosítása tárgyában" kifejezi, hogy Kossuth az európai forradalmi hullám e szakaszában, az itáliai szabadságmozgalmak kirobbanása után, még egy kísérletet tett a beláthatatlan jövőbeni események megelőzése érdekében és a birodalomban uralkodó dinasztia trónon maradásának zálogaként terjesztette elő javaslatait. A törvényes kereteken belüli reformtörekvések több évtizede tartó sikertelenségéért az abszolutisztikus és „reactionarius" kormányzatot tette felelőssé. A bajok fő okaként azt emelte ki, hogy Magyarország 300 éve nem fejlesztheti a kor igényeinek megfelelően alkotmányos életét, és a nemzetnek minden erejét ősi jogai megőrzésére kell fordítania, és ez az állapot mindaddig fennmarad, amíg „a birodalmi kormány az alkotmányossággal összhangzásba nem hozatik". A közteherviselés tárgyköréből még csak a megyei közigazgatás költségeit fedező háziadó nemesek általi kötelező fizetését tűzte célul. Az úrbériség megszüntetése érdekében a nemesség számára is megnyugtató és méltányos, az osztályok érdekegyesítését elősegítő kármentesítést vette programba. A szabad királyi városok és hajdú, jász-kun szabad kerületek közigazgatási és politikai rendezését, mint a nép politikai jogokban való részesítésének első lépését tartotta időszerűnek. A javaslat ezután hitet tett a független nemzeti kormány megteremtése mellett, amely záloga a nép anyagi és szellemi javainak gyarapítását célzó jó törvények tényleges végrehajtásának és biztosítéka a király iránti hűség, a béke és nyugalom fennmaradásának. Másnap, március 4-én az alsótábla országos ülésén e kerületi ülést vezető Babarczy Antal csongrádi követ bemutatta az izenetét. Az „előlülő" Zárka János (Csomaháza, 1805-Nagykölked, 1856) személynök rövid megjegyzéssel kommentálta az iratot, mondván, célszerű minél kevesebbet vitázni róla, hiszen a forradalom