Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

MAYER JÁNOS Az elűzött észak bácskai svábok németországi beilleszkedésének néhány kérdése

illetve a pincében még közös használatra szánt mosó- vagy nyári konyha vagy fürdőszoba is épült.

94 Miután a menekültek kezdetben nem rendelkezhettek a lakásvásárláshoz szükséges összegekkel, így hosszabb távú törlesztéseket kellett felvállalniuk. Ennek alapján csak néhány évvel a megépülés után váltak a lakások lakóik saját tulajdonává. A folyamatot aztán némileg meggyorsították az időközben megítélt teherkiegyenlítési fizetések és más nyilvánosan meghirdetett hitelek felvétele. A házakhoz általában kisebb kertek is tartoztak. A lakások egy másik típusát képezték a mai lakótelepekre emlékeztető „menekülttelepek". Egy-egy ilyen új telep 2-3000, nagyobbak esetén akár 15-20 000 ember elhelyezését tette lehetővé (a bácskai svábok nagy része nem ilyenben él). Az új telepek, illetve a főként menekültek által épített új településrészek mellé új élelmiszerüzletek, iskolák, vendéglők is épültek, továbbá a tömegközlekedés is hamarosan összekötötte őket a városközpontokkal és a munkahelyekkel.

95 Ez azt is lehetővé tette, hogy az iparban dolgozóknak nem kellett a közeli nagyvárosba költöznie akkor sem, ha éppen ott vállaltak munkát. Ilyen nevezetes új telepek voltak pl. Stuttgartban a Rotweg vagy Giebel városrész, a Plattenwaldsiedlung Backnangban, Armorbach Neckarsulmban, Bissingen Bietigheimben, hogy csak párat említsünk a rendkívül sok közül, hiszen a menekültek által épített részek szinte minden település arculatát formálták valamelyest. Az őshonos lakosság sokáig becsmérlőén, de gyakran irigykedve is beszélt ezekről az új telepekről. Az is igaz azonban, hogy az odaköltöztetett különféle csoportok között is akadtak feszültségek, amelyek főként az eltérő szokásrendszerből következtek. Az észak-bácskai svábok egy része is hasonló lakásokban talált új otthonra, de anyagi helyzetük javulásával mind többen újabb telekvásárlásokba és - ezúttal már önállóan is - házépítésekbe fogtak. A telekvásárlásoknál sokaknál az is fontos szerepet játszott, hogy a közelben sok azonos községből származó barát, ismerős és rokon építkezett, akik egymásnak kölcsönösen segédkeztek is az építkezés során.

96 Ez utóbbi annyira példaértékű lehetett, hogy azt szinte minden visszaemlékező is megemlítette, valamint a máshonnan elűzöttek is a magyarországi svábokat emlegették a bajtársi összefogás pozitív példájaként.

97 Arra is akadt példa, hogy valaki falubelijeit kifejezetten arra biztatta, hogy költözzön a jó munkalehetőségeket (is) nyújtó városba, és így a szomszédság is úgy alakult, hogy régi ismerősök éltek egymás közelében.

98 Ez bizonyos városrészekben azt is lehetővé tette, hogy a korábbi együttélés bizonyos formái az új körülmények között is újjáéledhessenek. (így például a szomszédok - hasonlóan, mint odahaza - gyakran kiültek a házuk elé megbeszélni egymással az aktuális eseményeket. Ez az őshonos németek számára teljesen szokatlan volt.) Ahol ilyen közösen összehangolt építkezésekre került sor, ott azt helyenként még az utcanevek is mutatják, hiszen pl. Batschksastraße több településen is létezik, ami arra utal, hogy ott elsősorban Magyarországról vagy Jugoszláviából származó németek éltek. Az építkezési hullám és a munkalehetőségek egy olyan folyamatot is elindítottak, amelynek során az elűzöttek megoszlása az egyes települések között jelentősen megváltozott. Rendszerint a továbbra is főként mezőgazdaságból élő falvak lakossága újra csökkenni kezdett, míg a munka- és építkezési lehetőségek szempontjából KÜHNE, Andrea, 1994b. 138-142. A témáról bőséges áttekintést nyújt: BAUSINGER, Hermann- BRAUN, Markus- SCHWEDT, Herbert, 1959. és KÖHLE-HEZINGER, Christel, 1995. vö. NECKER, Birgit, 1995. 124-132. vö. S ALLINGER, Barbara , 1992. 235. Interjú S.L.-lel, Königsbrunn bei Augsburg, 1998. július