Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)
KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig
István értesíti Mihály kalocsai prépostot, hogy a török a rácokkal együtt a Duna közi területet irtózatosan pusztítja, sok ezer lakost rabláncra fűztek. Szentimre, Tetétlen, Vadkert, Kiskörös szerepel a felsorolásban. 93 Ennek nyomán Mihály kalocsai prépost Ferdinánd királyhoz intézett levelében arról ír, hogy a törökök és szerbek a Pest melletti Harasztig nyomultak előre. A keresztények mindenhonnan menekülnek. Kalocsa felett, Pesttől három mérföldnyire sok keresztény átment a Dunántúlra. 94 A törökök és a szerbek minden terményt és azokat a lakosokat, akiket elértek, elfogták, és magukkal hurcolták. Kalocsát és az ide menekült családokat Török Bálint szabadkai emberei végpusztulással fenyegetik. 95 Ugyanazon a napon kelt Kalocsán János mester, kanonok és helynök levele, melyben arra kéri Mihály prépostot, hogy küldjön segítséget a szerbek ellen, mert különben ők is elmenekülnek. Kalocsa és környéke már elnéptelenedett - említi a levél. 96 Feltételezhető, hogy a helyszínről írt levelek túlzást is tartalmaznak, de az eseményeket viszonylagos hűséggel őrizték meg számunkra. Mihály prépost Budára menekült. Egy innen írt, 1529. július 22-én kelt leveléből arról értesülünk, hogy a dunai naszádosok Báta, Kesztölt, Szék, Ecse, Ebes, Szekszárd, Tolna, Paks helységeket felégették, 97 azaz jóval északabbra is felhatoltak Csanádnál. A kalocsai káptalan helyzete is válságosra fordult. Egy 1529. augusztus 12én kelt káptalani helyzetjelentés szerint a városba futott nép eltávozott. A kalocsai lakosság is menekülni fog, ha a törökök megjelennek. Az emberek hajókon és kocsikon távoztak sürü könnyhullatások között. Bayay Ferenc káplán augusztus 14-ei levelében a Budán lakó Mihály prépostot értesíti, hogy a török már Patajon van, s ő is menekülni készül. Egyben a környéken kitört pestisről is ír. 99 A Ferdinánd-párti káptalan 1529 nyarán elhagyta Kalocsát. 100 A környéket immár János király hívei tartották fennhatóságuk alatt. Nyilván a Csanád környéki falvakat is elfoglalták. Erre egy János király által kiadott parancsból következtethetünk, melyben egyik hívét Pesthány Gergely országbírót utasítja az általa elfoglalt káptalani birtokok visszaadására. 101 Az ország közepén állandóan jelen lévő törökök utánpótlási útvonala a Duna két partján véglegesült. Történeti irodalmunk eddig szinte kizárólagosan az Eszék-Buda útvonalat emelte ki az 1526-1541 közötti események tárgyalásánál, pedig a török a Pétervárad-Baja-Pest útvonalat éppen úgy használta, azaz Csanád környékét állandóan érintették ezek a fel- és levonulások. Bajától északra, közvetlenül Csanád területén, 1542 őszén tábort is ütöttek télire a törökök. Zákány István szegedi főbíró írja Fráter Györgynek: „...ugyanis a beglerbég és Mehemed bég, Mihál béggel letáborozott a Sárközben, Baja mellett csapataikkal; ahogy a mi emberinek képessége szerint megítélni tudta, 32 ezren." 102 A szegedi tanács egy másik levelében a csapatok helyzetét szintén Baja mellett, a Dunánál (prope Baja penes Danubium) adja meg. 10 ' Ekkor készült a bajai párkány is. 104 Ersekcsanád és a környező falvak véglegesen a török kezére kerültek. Igazat kell BUNYITAI Vince - RAPAICS Rajmund - KARÁCSONYI János, 1902-1912.1. 422. Uo. I. 477-478. Uo. 1. 453. Uo. 1. 455-456. Uo. I. 481. VASS Előd, 1980. 22. BUNYITAI Vince - RAPAICS Rajmund - KARÁCSONYI János, 1902-1912. I. 485-486. WINKLER Pál, 1935. 16.; WINKLER Pál, 1927. 10. BÁRTFAI SZABÓ László, 1938. 380-381. KÁROLYI Árpád, 1878.511-512. Uo. 512-513. IVÁNYI István, 1886. 170.; Ezt tartja valószínűnek SOÓS Elemér, é.n. és CSORBA Csaba, 1974. 188.
