Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

hagyá hátra Magyarországon." A török egyelőre csupán a szerémi várakat szállta meg véglegesen, nyilván ugródeszkának szánta azokat egy új betöréshez. 69 Dselalzáde Musztafa lelkesedéssel verseli meg a győzők énekét: Magyarországot rémület szállta meg, A föld megrendült és reszketett, Beütöttek a gyaurok országába. Hurik kerültek a hit bajnokainak kezei közé. A templomok kigyulladtak, leégtek, A füst eltakarta az eget, Az egész országot végig fölégették, A világot egészen füstbe bocsátották. 70 A magyar Batizi András így kiált fel: Árvákul eladád néped, Városrul városra viszik őket. Összekötve hajtják el őket. 71 A szultán rabszolgamunkára rendelte a magyarokat. Rusbeck konstantinápolyi követ 1554-ben azt írja naplójába, hogy „amint elhagytam Konstantinápolyt, több kocsirakomány fiút és leányt láttam, akivel Magyarországról vittek a konstantiná­polyi rabszolgapiacra. Ez a legmindennapibb török áru." 72 Szulejmán szultán győztes török csapatai 1526 szeptemberében kettéválva Pest­ről - az esőzés miatt - gyors ütemben vonultak vissza hazájukba. A szultán az ázsiai seregrészekkel szeptember 20-a körül vonulhatott át Kalocsa táján. 73 Az átvonulás jelentős károkkal járt a környék lakosságára nézve. Erről Lászkay Ferenc János-párti magyar követ és Musztafa török másodvezér 1528-as tárgyalásaiból értesülünk. Lászkay azt indítványozta, hogy Ferdinánd király seregét: „...ama sivatag földre... kellene csalni, melyet a Tisza és Duna között elpusztítottak..." és ott könnyen lehetne szétverni. 74 A török 1526. évi kivonulása után a kalocsai káptalan János kanonokot helynöknek (vicarius) választotta meg. A káptalan élén (Fejérváry) Mihály prépost állott, aki Ferdinánd király híve volt. 7 A törökök tehát elvonultak, de a terület feladására nem gondoltak. Ibrahim nagyvezír így nyilatkozott Szapolyai János követe előtt: „Mi Lajos királyt megöltük, fejedelmi székét elfoglaltuk, abban lakomáztunk és aludtunk: Magyarország a mienk. Körmeink élesebbek a sólyoménál." 76 Tény, hogy pillanatnyilag szabad volt az or­szág, ám a déli területek - közöttük környékünk is - erősen elnéptelenedtek. Csak­hamar megkezdődött azonban a feltöltődés a balkáni országokból, főleg Szerbiából, olyan népekkel, akik szintén a török miatt hagyták el otthonukat. 77 Már október közepe táján arról hallunk, hogy bizonyos Cserni Jován, „kit Fekete embernek hívnak vala, ugyanez időben támada, és minden feli sok dúlást, emberölést 6S HELTAI Gáspár, é.n., 457. 69 BÁNKÚTI Imre, 1957. 14-15. 70 FÖLDVÁRY Antal, 1940. 14. 71 SZILÁDY Áron, 1877-1912. II. (1880) 72. 72 UNGHVÁRY Sándor, 1994. 57. 73 WINKLER Pál, 1927. 34.; WINKLER Pál, 1935. 18. 74 SZALAY László, 1859.114-115. 75 BUNYITAI Vince - RAPAICS Rajmund - KARÁCSONYI János, 1902-1912. I. 347. 76 THÚRY József, 1893/a. 572. 77 VANICSEK, Franz 1875. I. 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom