Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

MAYER JÁNOS Az elűzött észak bácskai svábok németországi beilleszkedésének néhány kérdése

természetesen csakis felületes lehet, hiszen az elüzetés óta rengetegen lakhelyet változtattak (akár többször is), és ennek megfelelően ma a bácskai németek utódai Nyugat-Németország számos szegletében megtalálhatók. Jellemző erre, hogy Paul Flach egyedül Vaskút községből származó németeket Nyugat-Németország 192 (!) településén fedezett fel 35

, és ehhez még az NDK-ban maradt menekülteket nem is számítottuk hozzá. Ma szinte valamennyi érintett község lakói hasonlóan szétszóródva élnek a szövetségi államterületen, ezért valamennyi település felsorolása lehetetlen, és értelmetlen feladat is volna. A továbbiakban tehát néhány nagyobb telepítési területet tekintünk át. A bácskai svábok egy jelentős része Bajorországban él. Itt több olyan körzetet is találni, amelyekben - különböző okokból - számos bácskai menekült él. Az egyik ilyen folt Alsó-Frankföld (Unterfranken) közigazgatási kerület, ahol főként Aschaffenburg környékén, Miltenberg körzetében él egy nagyobb csoport (Miltenberg körzetéhez egy közigazgatási reform révén Obernburg egykori körzetét is hozzácsatolták). E területen elsősorban Csataljáról és Vaskútról származók élnek. Itt jórészt annak a transzportnak az utasait telepítették le, amelyet 1946 novemberében Nagybaracskáról indítottak útnak. Rajtuk kívül olyanok is kerültek ide, akik a családegyesítés keretében az ötvenes évek elején csatlakoztak már korábban is a körzetben élő rokonaikhoz. A környék szinte minden községében (Erlenbach, Elsenfeld, Wörth am Main, Schippach, Sommerau, stb.) megtalálhatók a FelsőBácskából származó németek, és a későbbi beköltözések révén természetesen Aschaffenburgban is. A munkalehetőségek miatt a későbbiekben az innen ugyancsak gyorsan elérhető más nagyvárosokba (Hanau, Frankfurt) is sokan költöztek. Az ugyanezen szállítmánnyal érkezők másik része viszont Dél-Bajorországban, München és Wolfratshausen térségében telepedett le. Ez utóbbi térség az ötvenes éveket követően vált sokak lakhelyévé, ugyanis a közelben épült fel Németország egyik ún. „menekültvárosa", Geretsried, amely szinte kizárólag menekültek számára épített telepekből állt. Bár a telep létrehozásában főként szudétanémetek jártak az élen, egyes magyarországi németek is ide költöztek, mindenekelőtt az egykori szovjet zónából menekültek közül. Ugyancsak a menekültvárosok sorát gyarapítja a Regensburg közelében felépült Neutraubling, ahol néhány garai és vaskúti család él. Ugyancsak jelentős településterület lett Bajorországban Schwaben (Sváb-Bajorország) kormányzati kerület, ahol mindenekelőtt Augsburgban és környékén, azon belül pedig főleg Schwabmünchen, Bobingen és Königsbrunn városokban él nagyobb bácskai közösség, ahol egyébként az egyik legnagyobb menekültcsoportot alkotják. Eredetileg a környék szinte valamennyi községében éltek menekültek, de a munkalehetőségek és a lakásépítési programok koncentráltsága miatt e három kisváros lakossága az ötvenes évektől kezdve megháromszorozódott, míg az összes többi település lélekszáma csökkent.

36 Az utolsó fontos bajorországi csomópont a Würzburg-Schweinfurt-Bad Kissingen-Bad Neustadt (Hausen, Essleben) vonalon található községek és városok sora. Ide - pontosabban eredetileg Würzburgba érkezett ugyanis az az 1946. november 8-án Bajáról útnak indított transzport, amelylyel csataljai, garai és vaskúti családokat szállítottak el, akiket aztán ezen a környéken is telepítettek le. Több fontos csomópont létezik Baden-Württembergben is. Ezek kialakulását jórészt szintén a munkalehetőségek határoztak meg. A szervezett transzportokkal érkezők legnagyobb része mellett Württembergbe került a Magyarországot - részben már korábban - önként elhagyók jelentős része is. így például a Csávolyról 1944FLACH, Paul, 1983. Anhang. vö. PFISTER, Doris- HAGEL, Bernhard, 1995. 57 ff.