Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

MAYER JÁNOS Az elűzött észak bácskai svábok németországi beilleszkedésének néhány kérdése

természetesen csakis felületes lehet, hiszen az elüzetés óta rengetegen lakhelyet vál­toztattak (akár többször is), és ennek megfelelően ma a bácskai németek utódai Nyugat-Németország számos szegletében megtalálhatók. Jellemző erre, hogy Paul Flach egyedül Vaskút községből származó németeket Nyugat-Németország 192 (!) településén fedezett fel 35 , és ehhez még az NDK-ban maradt menekülteket nem is számítottuk hozzá. Ma szinte valamennyi érintett község lakói hasonlóan szétszó­ródva élnek a szövetségi államterületen, ezért valamennyi település felsorolása le­hetetlen, és értelmetlen feladat is volna. A továbbiakban tehát néhány nagyobb tele­pítési területet tekintünk át. A bácskai svábok egy jelentős része Bajorországban él. Itt több olyan körzetet is találni, amelyekben - különböző okokból - számos bácskai menekült él. Az egyik ilyen folt Alsó-Frankföld (Unterfranken) közigazgatási kerület, ahol főként Aschaf­fenburg környékén, Miltenberg körzetében él egy nagyobb csoport (Miltenberg körzetéhez egy közigazgatási reform révén Obernburg egykori körzetét is hozzácsa­tolták). E területen elsősorban Csataljáról és Vaskútról származók élnek. Itt jórészt annak a transzportnak az utasait telepítették le, amelyet 1946 novemberében Nagybaracskáról indítottak útnak. Rajtuk kívül olyanok is kerültek ide, akik a csa­ládegyesítés keretében az ötvenes évek elején csatlakoztak már korábban is a kör­zetben élő rokonaikhoz. A környék szinte minden községében (Erlenbach, Elsenfeld, Wörth am Main, Schippach, Sommerau, stb.) megtalálhatók a Felső­Bácskából származó németek, és a későbbi beköltözések révén természetesen Aschaffenburgban is. A munkalehetőségek miatt a későbbiekben az innen ugyan­csak gyorsan elérhető más nagyvárosokba (Hanau, Frankfurt) is sokan költöztek. Az ugyanezen szállítmánnyal érkezők másik része viszont Dél-Bajorországban, Mün­chen és Wolfratshausen térségében telepedett le. Ez utóbbi térség az ötvenes éveket követően vált sokak lakhelyévé, ugyanis a közelben épült fel Németország egyik ún. „menekültvárosa", Geretsried, amely szinte kizárólag menekültek számára épített telepekből állt. Bár a telep létrehozásában főként szudétanémetek jártak az élen, egyes magyarországi németek is ide költöztek, mindenekelőtt az egykori szovjet zónából menekültek közül. Ugyancsak a menekültvárosok sorát gyarapítja a Regensburg közelében felépült Neutraubling, ahol néhány garai és vaskúti család él. Ugyancsak jelentős településterület lett Bajorországban Schwaben (Sváb-Bajor­ország) kormányzati kerület, ahol mindenekelőtt Augsburgban és környékén, azon belül pedig főleg Schwabmünchen, Bobingen és Königsbrunn városokban él na­gyobb bácskai közösség, ahol egyébként az egyik legnagyobb menekültcsoportot alkotják. Eredetileg a környék szinte valamennyi községében éltek menekültek, de a munkalehetőségek és a lakásépítési programok koncentráltsága miatt e három kisvá­ros lakossága az ötvenes évektől kezdve megháromszorozódott, míg az összes többi település lélekszáma csökkent. 36 Az utolsó fontos bajorországi csomópont a Würzburg-Schweinfurt-Bad Kissingen-Bad Neustadt (Hausen, Essleben) vonalon található községek és városok sora. Ide - pontosabban eredetileg Würzburgba ­érkezett ugyanis az az 1946. november 8-án Bajáról útnak indított transzport, amely­lyel csataljai, garai és vaskúti családokat szállítottak el, akiket aztán ezen a környé­ken is telepítettek le. Több fontos csomópont létezik Baden-Württembergben is. Ezek kialakulását jó­részt szintén a munkalehetőségek határoztak meg. A szervezett transzportokkal érkezők legnagyobb része mellett Württembergbe került a Magyarországot - részben már korábban - önként elhagyók jelentős része is. így például a Csávolyról 1944­FLACH, Paul, 1983. Anhang. vö. PFISTER, Doris- HAGEL, Bernhard, 1995. 57 ff.

Next

/
Oldalképek
Tartalom