Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

szan (a gémeskút környékén) terül el, mintegy 200x200 méteres körzetben több Árpád-kori és késő középkori cserép került elő. (Nikolin Edit a 2/4 számot adta neki.)

15 Az Ersekcsanád és Sükösd közötti határt jelentő csatorna déli partján, az öntözőcsatorna nyugati partján, mintegy 1 km hosszúságban a felszínen rengeteg cserép található. A lelőhely a kanyargó partot követi 200-250 méter szélességben. Őskori (Körös-kultúra, vonaldíszes, bronzkori) cserepek mellett néhány szarmata és a lelőhely keleti felén Árpád-kori cseréptöredékekre is bukkant a kutató. (Nikolin Edit 2/5 lelőhely).

16 A falutól a Duna felé vezető aszfaltút déli oldalán, az öntözőcsatornától 200-300 méterre nyugatra néhány Árpád-kori cserép hevert. (Nikolin Edit 2/12. lelőhely) Nem kizárható, hogy Nikolin Szent-György faluhoz tartozó településnyomokat fedezett fel ezen a területen.

17 A dunai töltéstől keletre, nagyjából a szivattyútelep magasságában (attól 1 kilométerre) a töltéssel nagyjából párhuzamosan húzódó mocsaras árok nyugati partján 50x100 méteres körzetben néhány Árpád-kori (köztük sok kézzel formált) cserepet talált. (Nikolin Edit 2/13. lelőhely) A környéket Harábónak hívják.

18 A Matkó-fok északi partján, a töltés lábánál, az azzal párhuzamosan húzódó csatornától keletre egy 200-250 méter hosszú, 100-150 méter széles körletben - kora bronzkori és késő bronzkori cserepek mellett - Árpád-kori cserepek is hevertek a felszínen. (Nikolin Edit 2/14. lelőhelye.)

19 Utoljára hagytuk a mai Csanád ősét képező lelőhelyet, ahonnan több ízben is kerültek elő településre és temetésre utaló nyomok. 1938 szeptemberében ajándékozott a bajai múzeumnak egy csatot ifj. Cserba György, melyet az „érsekcsanádi hajóállomás vízmosta partfalából kimosott csontok egyike mellől" szedett össze. Ugyaninnen, egy másik csontváz mellől, egy bronz fülönfüggőt és számos cserépedénytöredéket is beadott a múzeumnak.

20 Bizonyára megdicsérte az akkori múzeumvezető (Borsay Jenő), mert három nap múlva újabb leleteket hozott be: „Az érsekcsanádi hajóállomásnál való Dunapart omlásából". Volt közötte egy férfi koponya alsó állkapoccsal, számos agyag edény darabja.

21 Egy évvel később Fédérer Ferenc V. éves tanítójelölt hozott a múzeumba leleteket ugyaninnen. Elmondása szerint azok az „érsekcsanádi Dunagőzhajó állomás Dunapartjának szakadékaiból, a fölszíntől számítva 1-2 méter mélységből" kerültek elő. Volt közte csizmasarok-veret, 8 késpenge, ajtózár, karika, sarkantyú, nyílhegy, csiholóacél, állati csont, agyagedény töredéke, (fedő, szűröedény) kályhaoromdísz és kovakő.

22 Mindezekből világos, hogy a hajóállomás környékén Árpád-kori település és templom körüli temető volt. Honfoglalás kori előzményei is lehettek, amire a nyílhegy és a tűzcsiholó utal, de miután ezek a leletek időközben elkallódtak, biztosat nem lehet róluk tudni. A területen hitelesítő ásatás nem történt, pedig Zalotay Elemér már 1954-ben azt írta a leltárkönyv „megjegyzés" rovatába: „Hitelesítő ásatás végzése e helyen elengedhetetlenül szükséges, mert az itt rendelkezésre álló anyag a 15 NIKOLIN Edit, 1978. 36. 16 NIKOLIN Edit, 1978. 36-37. 17 NIKOLIN Edit, 1978. 39. A lelőhely a Harábó dűlőben van. 18 NIKOLIN Edit, 1978.39. Téves Nikolin adata, hogy a lelőhely a Harábó dűlőben található. A leírás alapján az a Várad dűlő nyugati szélén terül el. 19 NIKOLIN Edit, 1978. 40. 20 BVM SZN 1270-1272. Később átleltározták őket. TIM RL 54.9.1. és 54.9.27. 21 BVM SZN 1273-1276. Később átleltározta Zalotay Elemér TIM RL 54.9.20-54.9.27. Hivatkozik rájuk KŐHEGYI, 1954. 179, Az ő nyomán ZALOTAY Elemér, 1957. 72., de az anyagot összekeverte, a hivatkozott leltári számok hibásak. 22 BVM SZN 2466. 1-23., 2467. 1-4., 2468. 1-41., 2469. 1-5.